Jób 32
1 Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
So these three men ceased to answer Job, because he was righteous in his own eyes.
2 Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
Then was kindled the wrath of Elihu, the son of Barachel, the Buzite, of the family of Ram; against Job was his wrath kindled, because he accounted himself righteous rather than God.
3 De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
Against his three friends also was his wrath kindled, because they had not found an answer, and yet had condemned Job.
4 Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
Now Elihu had delayed to reply to Job, because they were older than himself.
5 De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
But when Elihu saw that there was no answer in the mouth of these three men, his wrath was kindled.
6 És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
Then spake Elihu, the son of Barachel, the Buzite, and said: I am young, and ye are very old; Therefore I was afraid, And durst not make known to you my opinion.
7 Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
I said, “Days should speak, And the multitude of years should teach wisdom.”
8 Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
But it is the spirit in man, Even the inspiration of the Almighty, that giveth him understanding.
9 Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
Great men are not always wise, Nor do the aged always understand what is right.
10 Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
Therefore, I pray, listen to me: I also will declare my opinion.
11 Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
Behold, I have waited for your words, I have listened to your arguments, Whilst ye searched out what to say;
12 Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
Yea, I have attended to you; And behold, none of you hath refuted Job, Nor answered his words.
13 Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
Say not, then, “We have found out wisdom; God must conquer him, not man.”
14 Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
He hath not directed his discourse against me, And with speeches like yours will I not answer him.
15 Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
They were confounded! they answered no more! They could say nothing!
16 Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
I waited, but they spake not; They stood still; they answered no more!
17 Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
Therefore will I answer, on my part; I also will show my opinion.
18 Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
For I am full of matter; The spirit within me constraineth me.
19 Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
Behold, my bosom is as wine that hath no vent; Like bottles of new wine, which are bursting.
20 Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
I will speak, that I may be relieved; I will open my lips and answer.
21 Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
I will not be partial to any man's person, Nor will I flatter any man.
22 Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!
For I know not how to flatter; Soon would my Maker take me away.
