Jób 32
1 Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
But these three men ceased to answer Job, because he considered himself justified.
2 Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
And Eliu the son of Barachel the Buzite, of the kindred of Ram, was angry and indignant. But he was angry against Job because he described himself to be just in the presence of God.
3 De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
Moreover, he was indignant with his friends because they had not found a reasonable response, except in so far as they condemned Job.
4 Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
Therefore, Eliu waited while Job was talking, for these were his elders that were speaking.
5 De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
But when he saw that these three were not able to respond, he was extremely angry.
6 És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
And so Eliu the son of Barachel the Buzite responded by saying: I am younger in years, and you are more ancient; therefore, I kept my head low, for I was afraid to reveal to you my opinion.
7 Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
For I had hoped that greater age would speak, and that a multitude of years would teach wisdom.
8 Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
But I see now that there is only breath in men, and that it is the inspiration of the Almighty that gives understanding.
9 Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
The wise are not the aged, nor do the elders understand judgment.
10 Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
Therefore, I will speak. Listen to me, and so I will show you my wisdom.
11 Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
For I have endured your words; I have paid attention to your deliberations, while you were being argumentative with words.
12 Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
And as long as I supposed that you were saying something, I considered; but now I see that there is none of you that is able to argue with Job and to respond to his words.
13 Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
So that you will not say, “We have found wisdom,” God has thrown him down, not man.
14 Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
He has said nothing to me, and I will not respond to him according to your words.
15 Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
Then they were filled with dread, and so they no longer responded, and they withdrew from their speechmaking.
16 Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
Therefore, because I have waited and they have not been speaking, for they stood firm and did not respond at all,
17 Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
I also will answer in my turn, and I will reveal my knowledge.
18 Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
For I am full of words, and the feeling in my gut inspires me.
19 Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
Yes, my stomach is like fermenting wine without a vent, which bursts the new containers.
20 Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
I should speak, but I will also breathe a little; I will open my lips, and I will answer.
21 Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
I will not esteem the reputation of a man, and I will not equate God with man.
22 Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!
For I do not know how long I will continue, and whether, after a while, my Maker might take me away.
