Jób 32
1 Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
So these three men ceased to answer Job, because he was righteous in his own eyes.
2 Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
Then the wrath of Elihu the son of Barachel, the Buzite, of the family of Ram, was kindled against Job. His wrath was kindled because he justified himself rather than God.
3 De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
Also his wrath was kindled against his three friends, because they had found no answer, and yet had condemned Job.
4 Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
Now Elihu had waited to speak to Job, because they were older than he.
5 De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
When Elihu saw that there was no answer in the mouth of these three men, his wrath was kindled.
6 És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
Elihu the son of Barachel the Buzite answered, “I am young, and you are very old. Therefore I held back, and did not dare show you my opinion.
7 Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
I said, ‘Days should speak, and multitude of years should teach wisdom.’
8 Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
But there is a spirit in man, and the Spirit of the Almighty gives them understanding.
9 Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
It is not the great who are wise, nor the aged who understand justice.
10 Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
Therefore I said, ‘Listen to me; I also will show my opinion.’
11 Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
“Behold, I waited for your words, and I listened for your reasoning, while you searched out what to say.
12 Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
Yes, I gave you my full attention, but there was no one who convinced Job, or who answered his words, among you.
13 Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
Beware lest you say, ‘We have found wisdom. God may refute him, not man;’
14 Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
for he has not directed his words against me; neither will I answer him with your speeches.
15 Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
“They are amazed. They answer no more. They do not have a word to say.
16 Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
Shall I wait, because they do not speak, because they stand still, and answer no more?
17 Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
I also will answer my part, and I also will show my opinion.
18 Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
For I am full of words. The spirit within me constrains me.
19 Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
Behold, my breast is as wine which has no vent; like new wineskins it is ready to burst.
20 Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
I will speak, that I may be refreshed. I will open my lips and answer.
21 Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
Please do not let me respect any man’s person, neither will I give flattering titles to any man.
22 Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!
For I do not know how to give flattering titles, or else my Maker would soon take me away.
