Jób 32
1 Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
Omiyo ji adekgi noweyo dwokore gi Ayub, nikech noparo ni en ngʼama kare.
2 Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
To Elihu wuod Barakel ja-Buz, mane wuok e anywola mar Ram ne iye owangʼ gi Ayub nikech nopwoyore kende owuon kaka ngʼat makare, ka ok oweyo Nyasaye ema mondo opwoye.
3 De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
Iye nowangʼ bende gi osiepe Ayub adek nikech negisiko mana ka gingʼado ne Ayub bura, to kata obedo nine oonge ketho.
4 Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
Elihu norito mondi eka oloso gi Ayub nikech ne en ngʼama tin e diergi.
5 De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
To kane oneno ka ji adekgo osewuoyo mi wechegi orumo, to mirima nomake.
6 És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
Eka Elihu wuod Barakel ja-Buz nowacho kama: “An atin kuom higni, kendo un joma dongona; mano emomiyo naluor, kendo ne ok an gichir mar nyisou gima angʼeyo.
7 Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
Naparo e chunya ni, ‘Higa ema mondo owuo; kendo dak amingʼa e piny ema mondo opuonj rieko!’
8 Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
To ngʼeuru ni chuny manie i dhano, ma en much Jehova Nyasaye Maratego, ema miyo dhano winjo tiend weche.
9 Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
Jomadongo kende ok ema nigi rieko, kata ok ni joma hikgi ngʼeny ema nigi ongʼeyo gima kare.
10 Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
“Kuom mano, awacho kama: Winjauru; an bende koro adwaro nyisou gima angʼeyo.
11 Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
Uwinjo, ne arito mondi kane uwuoyo, ne achiko ita ne wecheu mukwano ni nigi rieko; kinde mane umanyo weche monego uwachi,
12 Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
ne achikonu ita adimba kinde mane uwuoyo, to onge ngʼato kuomu moseyudo Ayub gi ketho; kendo onge ngʼato kuomu mosedwoko weche Ayub.
13 Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
Kik uwach ni, ‘Ngʼatni riek motamo wangʼwa, Nyasaye ema mondo okwere, to ok dhano!’
14 Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
To Ayub pod ok omino koda wach, omiyo ok abi dwoke kaka usebedo ka uduokeno.
15 Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
“Jogi dhogi omoko, gionge gima ginyalo dwoko; weche orumonegi.
16 Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
Gichungʼ achungʼa maonge gima giwachi, koro pod arit arita kata obedo ni gilingʼ kamano?
17 Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
An bende koro abiro wacho makora; kendo abiro nyisi gima angʼeyo.
18 Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
Nikech weche opongʼo chunya, kendo gichuna nyaka anyisigi;
19 Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
bende achalo gi chupa ma divai opongʼo iye kendo ka pien divai manyien madwaro barore.
20 Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
Nyaka awuo eka abed gi kwe; omiyo nyaka adwoki.
21 Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
Ok abi dewo wangʼ ngʼato bende ok abi wuondo ngʼato;
22 Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!
nikech ka dine bed ni alony e wuondo ji to Jachwechna ditieka piyo nono.
