< Jób 31 >
1 Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
J’ai fait alliance avec mes yeux: et comment aurais-je arrêté mes regards sur une vierge?
2 És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
Et quelle aurait été d’en haut [ma] portion de la part de Dieu, et, des hauts lieux, [mon] héritage de la part du Tout-puissant?
3 Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
La calamité n’est-elle pas pour l’inique, et le malheur pour ceux qui pratiquent le mal?
4 Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
Lui, ne voit-il pas mon chemin, et ne compte-t-il point tous mes pas?
5 Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
Si j’ai marché avec fausseté, si mes pieds se sont hâtés vers la fraude,
6 Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
Qu’il me pèse dans la balance de justice, et Dieu reconnaîtra ma perfection.
7 Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
Si mon pas s’est détourné du chemin, et si mon cœur a suivi mes yeux, et si quelque souillure s’est attachée à ma main,
8 Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
Que je sème et qu’un autre mange, et que mes rejetons soient déracinés!…
9 Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
Si mon cœur s’est laissé attirer vers une femme et que j’aie fait le guet à la porte de mon prochain,
10 Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
Que ma femme tourne la meule pour un autre, et que d’autres se penchent sur elle;
11 Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
Car c’est là une infamie, et une iniquité punissable par les juges:
12 Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. ()
Car c’est un feu qui dévore jusque dans l’abîme et qui détruirait par la racine tout mon revenu…
13 Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
Si j’ai méprisé le droit de mon serviteur ou de ma servante quand ils contestaient avec moi,
14 Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
Que ferais-je quand Dieu se lèverait? et s’il me visitait, que lui répondrais-je?
15 Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
Celui qui m’a fait dans le sein de ma mère, ne les a-t-il pas faits [eux aussi], et un seul et même [Dieu] ne nous a-t-il pas formés dans la matrice?…
16 Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
Si j’ai refusé aux misérables leur désir, si j’ai fait défaillir les yeux de la veuve;
17 És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
Si j’ai mangé seul mon morceau, et que l’orphelin n’en ait pas mangé; –
18 Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
Car dès ma jeunesse il m’a honoré comme un père, et dès le ventre de ma mère j’ai soutenu la [veuve]; …
19 Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
Si j’ai vu quelqu’un périr faute de vêtement, et le pauvre manquer de couverture;
20 Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
Si ses reins ne m’ont pas béni, et qu’il ne se soit pas réchauffé avec la toison de mes agneaux;
21 Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
Si j’ai secoué ma main contre un orphelin, parce que je voyais mon appui dans la porte:
22 A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
Que mon épaule se démette de sa jointure, et que mon bras cassé se détache de l’os!
23 Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
Car la calamité de la part de Dieu m’était une frayeur, et devant sa grandeur je ne pouvais rien…
24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
Si j’ai mis ma confiance dans l’or, si j’ai dit à l’or fin: C’est à toi que je me fie;
25 Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
Si je me suis réjoui de ce que mes biens étaient grands, et de ce que ma main avait beaucoup acquis;
26 Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
Si j’ai vu le soleil quand il brillait, et la lune quand elle marchait dans sa splendeur,
27 És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
Et que mon cœur ait été séduit en secret, et que ma bouche ait embrassé ma main, –
28 Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
Cela aussi serait une iniquité punissable par le juge, car j’aurais renié le Dieu qui est en haut; …
29 Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
Si je me suis réjoui dans la calamité de celui qui me haïssait, si j’ai été ému de joie lorsque le malheur l’a trouvé; –
30 (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
Même je n’ai pas permis à ma bouche de pécher, de demander sa vie par une exécration; …
31 Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
Si les gens de ma tente n’ont pas dit: Qui trouvera quelqu’un qui n’ait pas été rassasié de la chair de ses bêtes? –
32 (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
L’étranger ne passait pas la nuit dehors, j’ouvrais ma porte sur le chemin; …
33 Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
Si j’ai couvert ma transgression comme Adam, en cachant mon iniquité dans mon sein,
34 Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
Parce que je craignais la grande multitude, et que le mépris des familles me faisait peur, et que je sois resté dans le silence et ne sois pas sorti de ma porte…
35 Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
Oh! si j’avais quelqu’un pour m’écouter! Voici ma signature. Que le Tout-puissant me réponde, et que ma partie adverse fasse un écrit!
36 Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
Ne le porterais-je pas sur mon épaule? Ne le lierais-je pas sur moi comme une couronne?
37 Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
Je lui déclarerais le nombre de mes pas; comme un prince je m’approcherais de lui…
38 Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
Si ma terre crie contre moi, et que ses sillons pleurent ensemble,
39 Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
Si j’en ai mangé le revenu sans argent, et que j’aie tourmenté à mort l’âme de ses possesseurs,
40 Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
Que les épines croissent au lieu de froment, et l’ivraie au lieu d’orge! Les paroles de Job sont finies.