Jób 31
1 Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
I made an agreement with my eyes; how then might my eyes be looking on a virgin?
2 És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
For what is God's reward from on high, or the heritage given by the Ruler of all from heaven?
3 Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
Is it not trouble for the sinner, and destruction for the evil-doers?
4 Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
Does he not see my ways, and are not my steps all numbered?
5 Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
If I have gone in false ways, or my foot has been quick in working deceit;
6 Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
(Let me be measured in upright scales, and let God see my righteousness: )
7 Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
If my steps have been turned out of the way, or if my heart went after my eyes, or if the property of another is in my hands;
8 Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
Let me put seed in the earth for another to have the fruit of it, and let my produce be uprooted.
9 Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
If my heart went after another man's wife, or if I was waiting secretly at my neighbour's door;
10 Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
Then let my wife give pleasure to another man and let others make use of her body.
11 Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
For that would be a crime; it would be an act for which punishment would be measured out by the judges:
12 Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
It would be a fire burning even to destruction, and taking away all my produce.
13 Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
If I did wrong in the cause of my man-servant, or my woman-servant, when they went to law with me;
14 Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
What then will I do when God comes as my judge? and what answer may I give to his questions?
15 Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
Did not God make him as well as me? did he not give us life in our mothers' bodies?
16 Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
If I kept back the desire of the poor; if the widow's eye was looking for help to no purpose;
17 És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
If I kept my food for myself, and did not give some of it to the child with no father;
18 Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
(For I was cared for by God as by a father from my earliest days; he was my guide from the body of my mother; )
19 Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
If I saw one near to death for need of clothing, and that the poor had nothing covering him;
20 Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
If his back did not give me a blessing, and the wool of my sheep did not make him warm;
21 Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
If my hand had been lifted up against him who had done no wrong, when I saw that I was supported by the judges;
22 A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
May my arm be pulled from my body, and be broken from its base.
23 Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
For the fear of God kept me back, and because of his power I might not do such things.
24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
If I made gold my hope, or if I ever said to the best gold, I have put my faith in you;
25 Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
If I was glad because my wealth was great, and because my hand had got together a great store;
26 Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
If, when I saw the sun shining, and the moon moving on its bright way,
27 És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
A secret feeling of worship came into my heart, and my hand gave kisses from my mouth;
28 Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
That would have been another sin to be rewarded with punishment by the judges; for I would have been false to God on high.
29 Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
If I was glad at the trouble of my hater, and gave cries of joy when evil overtook him;
30 (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
(For I did not let my mouth give way to sin, in putting a curse on his life; )
31 Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
If the men of my tent did not say, Who has not had full measure of his meat?
32 (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
The traveller did not take his night's rest in the street, and my doors were open to anyone on a journey;
33 Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
If I kept my evil doings covered, and my sin in the secret of my breast,
34 Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
For fear of the great body of people, or for fear that families might make sport of me, so that I kept quiet, and did not go out of my door;
35 Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
If only God would give ear to me, and the Ruler of all would give me an answer! or if what he has against me had been put in writing!
36 Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
Truly I would take up the book in my hands; it would be to me as a crown;
37 Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
I would make clear the number of my steps, I would put it before him like a prince! The words of Job are ended.
38 Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
If my land has made an outcry against me, or the ploughed earth has been in sorrow;
39 Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
If I have taken its produce without payment, causing the death of its owners;
40 Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
Then in place of grain let thorns come up, and in place of barley evil-smelling plants.
