Jób 31
1 Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
“I have made a covenant with my eyes. How then could I gaze with desire at a virgin?
2 És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
For what is the allotment of God from above, or the heritage from the Almighty on high?
3 Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
Does not disaster come to the unjust and calamity to the workers of iniquity?
4 Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
Does He not see my ways and count my every step?
5 Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
If I have walked in falsehood or my foot has rushed to deceit,
6 Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
let God weigh me with honest scales, that He may know my integrity.
7 Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
If my steps have turned from the path, if my heart has followed my eyes, or if impurity has stuck to my hands,
8 Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
then may another eat what I have sown, and may my crops be uprooted.
9 Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
If my heart has been enticed by my neighbor’s wife, or I have lurked at his door,
10 Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
then may my own wife grind grain for another, and may other men sleep with her.
11 Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
For that would be a heinous crime, an iniquity to be judged.
12 Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
For it is a fire that burns down to Abaddon; it would root out my entire harvest.
13 Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
If I have rejected the cause of my manservant or maidservant when they made a complaint against me,
14 Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
what will I do when God rises to judge? How will I answer when called to account?
15 Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
Did not He who made me in the womb also make them? Did not the same One form us in the womb?
16 Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
If I have denied the desires of the poor or allowed the widow’s eyes to fail,
17 És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
if I have eaten my morsel alone, not sharing it with the fatherless—
18 Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
though from my youth I reared him as would a father, and from my mother’s womb I guided the widow—
19 Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
if I have seen one perish for lack of clothing, or a needy man without a cloak,
20 Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
if his heart has not blessed me for warming him with the fleece of my sheep,
21 Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
if I have lifted up my hand against the fatherless because I saw that I had support in the gate,
22 A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
then may my arm fall from my shoulder and be torn from its socket.
23 Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
For calamity from God terrifies me, and His splendor I cannot overpower.
24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
If I have put my trust in gold or called pure gold my security,
25 Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
if I have rejoiced in my great wealth because my hand had gained so much,
26 Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
if I have beheld the sun in its radiance or the moon moving in splendor,
27 És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
so that my heart was secretly enticed and my hand threw a kiss from my mouth,
28 Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
this would also be an iniquity to be judged, for I would have denied God on high.
29 Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
If I have rejoiced in my enemy’s ruin, or exulted when evil befell him—
30 (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
I have not allowed my mouth to sin by asking for his life with a curse—
31 Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
if the men of my house have not said, ‘Who is there who has not had his fill?’—
32 (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
but no stranger had to lodge on the street, for my door has been open to the traveler—
33 Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
if I have covered my transgressions like Adam by hiding my guilt in my heart,
34 Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
because I greatly feared the crowds and the contempt of the clans terrified me, so that I kept silent and would not go outside—
35 Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
(Oh, that I had one to hear me! Here is my signature. Let the Almighty answer me; let my accuser compose an indictment.
36 Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
Surely I would carry it on my shoulder and wear it like a crown.
37 Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
I would give account of all my steps; I would approach Him like a prince.)—
38 Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
if my land cries out against me and its furrows weep together,
39 Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
if I have devoured its produce without payment or broken the spirit of its tenants,
40 Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
then let briers grow instead of wheat and stinkweed instead of barley.” Thus conclude the words of Job.
