Jób 31
1 Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
Nagbuhat ako ug kasabotan sa akong mga mata; nganong motan-aw man ako nga adunay kaibog sa usa ka ulay?
2 És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
Kay unsa man ang bahin gikan sa Dios sa kahitas-an, ang panulondon gikan sa Gamhanan sa kahitas-an?
3 Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
Nagtuo ako kaniadto nga ang kalamidad alang lamang sa mga tawong dili matarong, ug ang katalagman alang lamang sa magbubuhat ug daotan.
4 Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
Wala ba nakita sa Dios ang akong mga dalan ug giihap ang akong mga lakang?
5 Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
Kung wala ako naglakaw sa kamatuoran, kung ang akong tiil nagdali ug lakaw padulong sa pagpanglimbong,
6 Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
timbanga ako sa sakto aron nga mahibaw-an sa Dios ang akong baroganan.
7 Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
Kung ang akong lakang misimang palayo sa husto nga dalan, kung ang akong kasingkasing milakaw sunod sa akong mga mata, kung adunay kahugawan nga mitapot sa akong kamot,
8 Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
patamna ako ug ipakaon kini sa uban; sa pagkatinuod, tugoti nga ibton ang ani gikan sa akong uma.
9 Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
Kung nadani ang akong kasingkasing sa ubang babaye, kung naghulat ako sa pultahan sa akong silingan alang sa iyang asawa,
10 Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
tugoti nga mogaling ug trigo ang akong asawa alang sa ubang lalaki, ug tugoti nga ang ubang mga lalaki modulog uban kaniya.
11 Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
Tungod kay daotan kaayo kana nga salaod; sa pagkatinuod, mao kini nga salaod ang pahamtangan sa mga maghuhukom.
12 Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
Tungod kay mao kana ang kalayo nga maglamoy sa tanan alang sa Sheol ug magsunog sa tanan nakong ani.
13 Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
Kung wala nako panumbalinga ang hangyo alang sa hustisya gikan sa akong mga lalaki ug babaye nga sulugoon sa dihang nakiglalis sila kanako,
14 Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
unsa man ang akong buhaton sa dihang makigbatok ang Dios kanako aron pasanginlan ako? Kon moabot siya aron sa paghukom kanako, unsaon ko man siya pagtubag?
15 Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
Dili ba ang usa nga nagbuhat kanako sa tagoangkan nagbuhat man usab kanila? Dili ba usa lang man siya nga naghulma kanato sulod sa tagoangkan?
16 Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
Kung akong gipugngan ang mga tawong kabos sa ilang tinguha, o kung ako ang hinungdan nga magdulom ang panan-aw sa biyuda gikan sa mga paghilak,
17 És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
o kung nagkaon ako ug gamay unya wala nako gitugotan ang mga walay amahan sa pagkaon usab niini—
18 Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
tungod kay sukad sa akong pagkabatan-on siya nga walay ginikanan nagdako uban kanako ingon nga adunay amahan, ug gigiyahan ko ang iyang inahan, nga usa ka biyuda, gikan sa tagoangkan sa akong kaugalingong inahan.
19 Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
Kung aduna akoy bisan kinsa nga nakita nga namatay tungod sa kakulangon ug bisti, o kung akong nakita nga walay bisti ang nanginahanglan nga tawo,
20 Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
kung ang iyang kasingkasing wala nakapanalangin kanako tungod kay wala siya nasul-oban sa balhibo sa akong mga karnero,
21 Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
kung akong gialsa ang akong kamot batok sa mga tawong walay amahan tungod kay akong nakita ang akong pagtabang sa ganghaan sa siyudad, hukmi gayod ako!
22 A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
Unya tugoti ang akong bukton nga matanggal gikan sa abaga, ug tugoti nga mabali ang akong bukton gikan sa buko-buko niini.
23 Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
Kay gikahadlokan ko ang kalaglagan gikan sa Dios; tungod sa paghunahuna sa iyang kahalangdon, nabuhat ko unta kadtong mga butanga.
24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
Kung gihimo nako nga paglaom ang bulawan, ug kung nag-ingon ako sa lunsayng bulawan nga, 'Ikaw ang akong gisaligan',
25 Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
kung nagmaya ako tungod sa kadako sa akong bahandi, kay nakakuha ang akong kamot ug daghang mga kabtangan, hukmi ako!
26 Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
Kung akong nakita ang adlaw nga nagsidlak, o ang bulan nga naglakaw sa iyang kahayag,
27 És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
ug kung ang akong kasingkasing nadani sa tago, unya gihalokan nako ang akong kamot sa pagsimba kanila—
28 Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
usa usab kini ka sala nga silotan sa mga maghuhukom, tungod kay ako untang isalikway ang Dios sa kahitas-an.
29 Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
Kung nagmaya ako sa pagkalaglag ni bisan kinsa nga nasilag kanako o akong gipasidunggan ang akong kaugalingon sa dihang naabtan siya sa katalagman, hukmi ako!
30 (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
Sa pagkatinuod, wala man gani nako gitugotan ang akong baba sa pagpakasala pinaagi sa pagpangayo sa iyang kinabuhi uban ang tunglo.
31 Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
Kung ang mga kalalakin-an sa akong tolda wala nakaingon, 'Kinsa man ang makakaplag ug si bisan kinsa nga wala nabusog sa pagkaon ni Job?'
32 (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
(bisan ang mga langyaw wala nakapuyo sa plasa sa siyudad tungod kay kanunay nakong ginaablihan ang pultahan alang sa mga magpapanaw), ug kung wala gayod, hukmi ako!
33 Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
Kung, sama sa katawhan, gitagoan ko ang akong mga sala, pinaagi sa pagbutang sa akong pagkasad-an sulod sa akong kupo
34 Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
— tungod kay nahadlok ako sa kadaghanan, kay ang kalagot sa mga pamilya nakapalisang kanako, ug hinungdan nga nagpakahilom ako ug wala nagaadto sa gawas, hukmi ako!
35 Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
O, kung aduna untay maminaw kanako! Tan-awa, ania ang akong pirma; tugoti nga motubag kanako ang Labing Gamhanan! Kung anaa unta kanako ang silot nga gisulat sa akong kaaway!
36 Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
Sigurado nga dayag nako kining pas-anon; sul-obon ko kini ingon nga korona.
37 Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
Ibutyag ko kaniya ang gidaghanon sa akong mga lakang; mosaka ako ingon nga prinsipe nga walay kahadlok.
38 Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
Kung mohilak ang akong yuta batok kanako, ug modanguyngoy,
39 Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
kung kaonon ko ang abot niini ug dili kini bayran o ako ang hinungdan nga mawad-an sa kinabuhi ang tag-iya niini,
40 Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
tugoti nga motubo ang tunok kaysa trigo ug sagbot kaysa sebada.” Nahuman na ang mga pulong ni Job.
