Jób 30
1 Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
A NO hoi, ua henehene mai ia'u ka poe opiopio ia'u, Ka poe nona na makuakane a'u i hoowahawaha ai, Aole e hoonoho pu me na ilio o ka'u poe hipi.
2 Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
Oia hoi, o ka ikaika o ko lakou lima heaha ia ia'u, Ka mea i pau ka ikaika?
3 Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
No ka ilihune a no ka pololi ua wiwi lakou; Holo lakou i ka waonahele, I ka po he mehameha a neoneo.
4 A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
Uhuki lakou i ka maluha ma ka nahelehele, A me ke aa o ka laau iunipera i ai na lakou.
5 Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
Maiwaena mai o kanaka ua hookukeia'ku lakou; Kahea nui aku mahope o lakou e like me lakou i ka aihue;
6 Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
Maloko o na awawa weliweli e noho ai lakou, Maloko o na lua o ka honua a me na pohaku.
7 A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
Mawaena o ka nahelehele, me he hoki la lakou i uwe ai, Malalo o ka laau kuku lakou i hoakoakoa ai.
8 Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
He poe keiki a kanaka lapuwale, He poe keiki a kanaka inoa ole; Ua hookukeia lakou mai ka aina aku.
9 És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
Ano hoi, ua lilo au i mea e mele ai lakou; A ua lilo hoi au no lakou i mea e olelo nane ai.
10 Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
Ua hoopailua lakou ia'u, a holo mamao lakou mai o'u aku la, Aole lakou i uumi i ke kuha mai i kuu maka.
11 Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
No ka mea, ua kuu aku ia i kona kaulawaha, a ua hookaumaha mai ia'u; Ua kuu aku hoi lakou i ke kaulawaha imua o'u.
12 Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
Ma ka akau ku mai ka poe opio, a hoonee aku i kuu wawae, Hoouka ae lakou i na alanui no kuu make.
13 Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
Ua hana ino lakou i kuu ala, Ua kokua lakou i kuu hina ana; Aohe o lakou kokua.
14 Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek ide.
Hele mai lakou me he poha nui mai la: Ma kahi nahae, hookaa mai la lakou maluna o'u.
15 Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
Ua hiki mai na mea hooweliweli maluna o'u: Hoomaau lakou i kuu lokomaikai e like me ka makani; A me he ao la, ke hele aku nei kuu pomaikai.
16 Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
Ano hoi ua nininiia kuu uhane iloko o'u, Ua lalau mai na la kaumaha ia'u.
17 Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
I ka po ua oia kuu mau iwi iloko o'u; Aole i maha kuu mau eha aai.
18 A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
No ka ikaika loa o kuu mai, ua ano e kuu aahu; Ua puliki mai ia'u e like me ka a-i o kuu kapakomo.
19 A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
Ua hoolei mai oia ia'u iloko o ka nenelu, A ua like au me ka lepo a me ka lehu.
20 Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és csak nézel reám!
Ua uwe aku au ia oe, aole oe i hoolohe mai ia'u; A ku au iluna, aole oe i manao mai ia'u.
21 Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
Ua lilo oe i enemi no'u, Me ka ikaika o kou lima i hahai mai oe ia'u.
22 Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
Ua kaikai oe ia'u, A hooholo no oe ia'u maluna o ka makani; Ua hooheehee mai hoi ia'u a hoomakau mai.
23 Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
No ka mea, ua ike no au e hoihoi aku oe ia'u i ka make, A i ka hale e akoakoa ai ka poe a pau e ola ana.
24 De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
Aka, he mea ole ka pule, ke kikoo mai ia i kona lima, Ina e uwe lakou iloko o kona luku ana.
25 Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
Aole anei au i uwe i kona la pilikia? Aole anei i kaumaha ko'u naau no ka poe ilihune?
26 Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
I ka wa i kakali ai au i ka maikai, alaila hiki mai ka hewa; A ukali au i ka malamalama, alaila hiki mai ka pouli.
27 Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
Ua kupikio kuu opu, aohe malie iho; Ua hiki e mai ia'u na la popilikia.
28 Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben és kiáltozom.
Ke hele eleele nei au, aole nae i ka la: Ku no au iluna maloko o ka ahakanaka, a uwe aku au.
29 Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
Ua lilo au i hoahanau no na iliohae, A i hoalauna no na iana.
30 Bőröm feketülten hámlik le rólam, és csontom elég a hőség miatt.
Ua eleele kuu ili maluna o'u, A ua hoaia kuu mau iwi i ka wela.
31 Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.
A ua lilo kuu lira no ke kanikau, A o kuu mea hookiokio no ka leo o ka poe e uwe ana.
