< Jób 3 >

1 Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját.
Lè l fini, Job te ouvri bouch li e te modi jou li te fèt la.
2 És szóla Jób, és monda:
Job te di:
3 Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.
“Kite jou ke m te dwe fèt la peri, ak nwit ki te anonse ‘se yon gason ki fèt la.’
4 Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.
Ke jou sa a kapab vin fènwa nèt. Pa kite Bondye anwo a pran swen li, ni limyè vin klere sou li.
5 Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; a felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.
Kite fènwa avèk gwo tenèb reklame li. Kite fènwa jou sa a modi li.
6 Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.
Selon nwit sa a, kite tenèb sezi li. Kite li pa gen rejwisans nan jou ane a. Kite li pa antre nan chif ki konte mwa yo.
7 Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.
Koute byen, kite nwit sa a rete esteril. Pa kite okenn kri lajwa antre ladann.
8 Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt.
Kite sila ki konn modi jou yo modi jou sa a, sila ki prè pou fè Levyatan leve kò l.
9 Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!
Kite zetwal lannwit li yo vin etenn. Kite li espere limyè, men pa twouve l. E kite li pa wè maten vin parèt,
10 Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot.
akoz li pa t fèmen ouvèti vant manman m, ni kache twoub devan zye m.
11 Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?
“Poukisa mwen pa t mouri lè m te fèt? Sòti nan vant li e mouri la menm?
12 Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?!
Poukisa jenou yo te resevwa m, e poukisa tete a, pou m ta pran?
13 Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék –
Paske koulye a mwen t ap gen tan kouche pou m jwenn lapè; mwen t ap dòmi depi lè sa a e mwen t ap twouve repo,
14 Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek.
ansanm ak wa ak konseye latè ki te rebati ansyen mazi yo pou kont yo;
15 Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat.
oswa avèk prens ki te gen lò yo, ki t ap plen lakay yo ak ajan;
16 Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?
Oswa kon yon fòs kouch ki kache, mwen pa t ap egziste, kon yon pitit ki pa t janm wè limyè.
17 Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt.
La, mechan yo sispann fè laraj, e la moun fatige yo jwenn repo.
18 A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát.
Prizonye yo alèz ansanm. Yo p ap tande vwa a sipèvizè a.
19 Kicsiny és nagy ott egyenlő, és a szolga az ő urától szabad.
Ni piti, ni gran yo la. E esklav la lib de mèt li.
20 Mért is ad Isten a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek?
“Poukisa limyè bay a sila ki soufri a, e lavi a nanm anmè a,
21 A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.
ki anvi wè lanmò, men nanpwen, e fouye plis pou twouve li pase trezò kache,
22 A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.
ki rejwi anpil e fè lwanj lè yo rive nan tonbo a?
23 A férfiúnak, a ki útvesztőbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül.
Poukisa limyè bay a yon nonm ak chemen an kache a, ke Bondye te jennen tout kote a?
24 Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.
Paske soupi mwen yo parèt menm moman manje a rive devan ze m. Epi kri mwen yo vide tankou dlo.
25 Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam.
Paske sa m krent lan te vini sou mwen. Sa ke m pa vle wè a te tonbe sou mwen.
26 Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.
Mwen pa alèz, ni mwen pa anpè. Mwen pa jwenn repo, ni m pa kal, men se boulvèsman ki vin parèt.”

< Jób 3 >