< Jób 29 >

1 Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda:
Аюп баянини давамлаштуруп мундақ деди: —
2 Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten őrzött engem!
«Аһ, әһвалим илгәрки айлардикидәк болсиди, Тәңри мәндин хәвәр алған күнләрдикидәк болсиди!
3 Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, s világánál jártam a setétet;
У чағда Униң чириғи бешимға нур чачқан, Униң йоруқлуғи билән қараңғулуқтин өтүп кәткән болаттим!
4 A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!
Бу ишлар мән қиран вақтимда, Йәни Тәңри чедиримда маңа сирдаш [дост] болған вақитта болған еди!
5 Mikor még a Mindenható velem volt, és körültem voltak gyermekeim;
Һәммигә Қадир мән билән биллә болған, Мениң яш балилирим әтрапимда болған;
6 Mikor lábaimat édes tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;
Мениң басқан қәдәмлирим сериқ майға чөмүлгән; Йенимдики таш мән үчүн зәйтун май дәрияси болуп аққан;
7 Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:
Шәһәр дәрвазисиға чиққан вақтимда, Кәң мәйданда орнум тәйярланғанда,
8 Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek és állottak.
Яшлар мени көрүпла әйминип өзлирини чәткә алатти, Қерилар болса орнидин туратти,
9 A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.
Шаһзадиләрму гәптин тохтап, Қоли билән ағзини етивалатти.
10 A főemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt.
Ақсүйәкләрму тиничлинип, Тилини таңлийиға чапливалатти.
11 Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felőlem.
Қулақ сөзүмни аңлисила, маңа бәхит тиләйтти, Көз мени көрсила маңа яхши гувалиқ берәтти.
12 Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége.
Чүнки мән маңа һимайә бол дәп йелинған езилгүчиләрни, Панаһсиз қалған житим-йесирларниму қутқузуп тураттим.
13 A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.
Һалак болай дегән киши маңа бәхит тиләйтти; Мән тул хотунниң көңлини шатландуруп нахша яңратқузаттим.
14 Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.
Мән һәққанийлиқни тон қилип кийивалдим, У мени өз гәвдиси қилди. Адаләтлигим маңа йепинча һәм сәллә болған.
15 A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.
Мән корға көз болаттим, Токурға пут болаттим.
16 A szűkölködőknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.
Йоқсулларға ата болаттим, Маңа натонуш кишиниң дәвасиниму тәкшүрүп чиқаттим.
17 Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.
Мән адаләтсизниң һиңгайған чишлирини чеқип ташлайттим, Олҗисини чишлиридин елип кетәттим.
18 Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.
Һәм: «Мениң күнлирим қумдәк көп болуп, Өз угамда раһәт ичидә өлимән» дәйттим;
19 Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.
Һәм: «Йилтизим суларғичә тартилип бариду, Шәбнәм пүтүн кечичә шехимға чаплишип ятиду;
20 Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben.
Шөһритим һәрдайим мәндә йеңилинип туриду, Қолумдики оқяйим һәрдайим йеңи болуп туриду» дәйттим.
21 Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra.
Адәмләр маңа қулақ салатти, күтүп туратти; Несиһәтлирини аңлай дәп сүкүт ичидә туратти.
22 Az én szavaim után nem szóltak többet, s harmatként hullt rájok beszédem.
Мән гәп қилғандин кейин улар қайта гәп қилмайтти, Сөзлирим уларниң үстигә шәбнәм болуп чүшәтти.
23 Mint az esőre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.
Улар ямғурларни күткәндәк мени күтәтти, Кишиләр [вақтида яққан] «кейинки ямғур»ни қарши алғандәк сөзлиримни ағзини ечип ичәтти!
24 Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.
Үмүтсизләнгинидә мән уларға қарап күлүмсирәйттим, Йүзүмдики нурни улар йәргә чүшурмәйтти.
25 Örömest választottam útjokat, mint főember ültem ott; úgy laktam ott, mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.
Мән уларға йолини таллап көрситип берәттим, Уларниң арисида каттиваш болуп олтираттим, Қошунлири арисида турған падишадәк яшайттим, Бирақ буниң билән матәм тутидиғанларға тәсәлли йәткүзгүчиму болаттим».

< Jób 29 >