Jób 28
1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
— «Шүбһисизки, күмүч тепилидиған канлар бар, Алтунниң тавлинидиған өз орни бардур;
2 A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
Төмүр болса йәр астидин қезивелиниду, Мис болса таштин еритилип елиниду.
3 Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
Инсанлар [йәр астидики] қараңғулуққа чәк қойиду; У йәр қәригичә чарлап жүрүп, Қараңғулуққа тәвә, өлүмниң сайисидә турған ташларни издәйду.
4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
У йәр йүзидикиләрдин жирақ җайда тик болған қудуқни колайду; Мана шундақ адәм аяқ басмайдиған, унтулған йәрләрдә улар арғамчини тутуп бошлуқта пулаңлап жүриду, Кишиләрдин жирақта есилип туриду.
5 Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
Ашлиқ чиқидиған йәр, Тәкти коланғанда болсаялқундәк көрүниду;
6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
Йәрдики ташлар арисидин көк яқутлар чиқиду, Униңда алтун рудисиму бардур.
7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
У йолни һеч қандақ алғур қуш билмәйду, Һәтта сарниң көзиму униңға йәтмигән.
8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
Һакавур житқучларму у йәрни һеч дәссәп бақмиған, Әшәддий ширму у җайдин һеч қачан өтүп бақмиған.
9 Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
Инсан балиси қолини чақмақ тешиниң үстигә тәккүзиду, У тағларни йилтизидин қомуриветиду.
10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
Ташлар арисидин у қаналларни чапиду; Шундақ қилип униң көзи һәр хил қиммәтлик нәрсиләрни көриду;
11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
Йәр астидики еқинларни тешип кәтмисун дәп уларни тосувалиду; Йошурун нәрсиләрни у ашкарилайду.
12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
Бирақ даналиқ нәдин тепилар? Йорутулушниң макани нәдиду?
13 Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
Инсан балилири униң қиммәтликлигини һеч билмәс, У тирикләрниң зиминидин тепилмас.
14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
[Йәр] теги: «Мәндә әмәс» дәйду, Деңиз болса: «Мән биләнму биллә әмәстур» дәйду.
15 Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
Даналиқни сап алтун билән сетивалғили болмайду, Күмүчниму униң билән бир таразида тартқили болмас.
16 Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
Һәтта Офирда чиқидиған алтун, ақ һеқиқ яки көк яқут биләнму бир таразида тартқили болмайду.
17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
Алтун вә хрусталъниму униң билән селиштурғили болмайду, Есил алтун қача-қучилар униң билән һеч алмаштурулмас.
18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
У үнчә-марҗан, хрусталъни адәмниң есидин чиқириду; Даналиқни елиш қизил яқутларни елиштин әвзәлдур.
19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
Ефиопийәдики сериқ яқут униңға йәтмәс, Сериқ алтунму униң билән бәслишәлмәйду.
20 A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
Ундақта, даналиқ нәдин тепилиду? Йорутулушниң макани нәдиду?
21 Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
Чүнки у барлиқ һаят егилириниң көзидин йошурулған, Асмандики учар-қанатлардинму йошурун туриду.
22 A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
Һалакәт вә өлүм пәқәтла: «Униң шөһритидин хәвәр алдуқ» дәйду.
23 Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
Униң маңған йолини чүшинидиған, Туридиған йерини билидиған пәқәтла бир Худадур.
24 Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
Чүнки Униң көзи йәрниң қәригичә йетиду, У асманниң астидики барлиқ нәрсиләрни көриду.
25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
У шамалларниң күчини таразиға салғанда, [Дунияниң] сулирини өлчигәндә,
26 Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
Ямғурларға қанунийәт чүшүргинидә, Гүлдүрмаминиң чақмиқиға йолини бекиткинидә,
27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
У чағда У даналиққа қарап уни баян қилған; Уни нәмунә қилип бәлгүлигән; Шундақ, У униң баш-айиғиға қарап чиқип,
28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
Инсанға: «Мана, Рәбдин қорқуш даналиқтур; Яманлиқтин жирақлишиш йорутулуштур» — дегән».
