Jób 28
1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
Zagotovo obstaja žila za srebro in prostor za zlato, kjer ju prečiščujejo.
2 A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
Železo je vzeto iz zemlje in bron je staljen iz kamna.
3 Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
On postavlja konec temi in preiskuje vso popolnost: kamne iz teme in smrtno senco.
4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
Poplava izbruhne ven, proč od prebivalca, celo vode, pozabljene od stopala. Posušene so, odtekle so proč od ljudi.
5 Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
Glede zemlje, iz nje prihaja kruh, in pod njo je obrnjeno, kakor bi bil ogenj.
6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
Njeni kamni so mesto za safirje in ta ima zlati prah.
7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
Je steza, ki je nobena perjad ne pozna in ki je jastrebovo oko ni videlo.
8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
Levji mladiči je niso pomendrali niti krut lev ni šel mimo nje.
9 Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
Svojo roko izteguje nad skalo, gore prevrača pri koreninah.
10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
Reke vrezuje med skalami in njegovo oko vidi vsako dragoceno stvar.
11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
Poplave zvezuje pred poplavljanjem in stvar, ki je skrita, prinaša na svetlobo.
12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
Toda kje se bo našla modrost? In kje je kraj razumevanja?
13 Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
Človek ne ve za njeno vrednost niti je ni najti v deželi živih.
14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
Globina pravi: ›V meni je ni.‹ Morje pravi: ›Ta ni z menoj.‹
15 Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
Ni je moč dobiti za zlato niti ne bo srebro odtehtano za njeno vrednost.
16 Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
Ta ne more biti primerjana z zlatom iz Ofírja, z dragocenim oniksom ali safirjem.
17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
Zlato in kristal ji ne moreta biti enaka in njena zamenjava ne bo za dragocenosti iz čistega zlata.
18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
Nobene omembe ne bo narejene o koralah ali o biserih, kajti cena modrosti je nad rubini.
19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
Topaz iz Etiopije ji ne bo enak niti ne bo ovrednotena s čistim zlatom.
20 A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
Od kod potem prihaja modrost? In kje je kraj razumnosti?
21 Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
Videti je, da je skrita pred očmi vseh živih in prikrita pred zračno perjadjo.
22 A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
Uničenje in smrt pravita: ›O njeni slavi sva slišala s svojimi ušesi.‹
23 Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
Bog razume njeno pot in on pozna njen kraj.
24 Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
Kajti gleda do koncev zemlje in vidi pod celotnim nebom,
25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
ko naredi težo za vetrove in vode odmerja z mero.
26 Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
Ko je naredil odlok za dež in pot za bliskanje groma,
27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
potem jo je videl in jo oznanja. Pripravlja jo, da, in razpoznava.
28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
Človeku pa pravi: ›Glej, strah Gospodov, to je modrost; in oditi od zla je razumevanje.‹«
