Jób 28
1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
Tiešām, sudrabam ir savi ceļi, kur tas rodas, un kausējamam zeltam sava vieta.
2 A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
Dzelzs no zemes top ņemta, un no akmeņiem varš top kausēts.
3 Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
Tumsai gals likts, un caur caurim cilvēks izmeklē arī pašā galējā tumsā apslēptos akmeņus.
4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
Viņš izrok ceļu turp, kur neviens nedzīvo, un kur neviena kāja neved; tur viņš karājās un nolaižās tālu no cilvēkiem.
5 Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
No zemes virsas izaug maize, viņas apakša top apgriezta kā no uguns.
6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
Viņas akmeņos ir safīri, un tur rodas zelta graudi.
7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
Ne ērglis šo ceļu nav ieraudzījis, ne vanaga acs to nav redzējusi.
8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
Briesmīgi zvēri pa to nav gājuši, un lauva pa to nav staigājis.
9 Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
Cilvēks pieliek savu roku pie akmeņiem, un izrok kalnu pamatus;
10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
Viņš izcērt ceļus akmeņu kalnos, un viņa acs ierauga visādus dārgumus;
11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
Viņš aizdara ūdeņus, kā nesūcās cauri, un izved gaismā, kas ir apslēpts.
12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
Bet gudrību, kur to atrod, un kur mājo atzīšana?
13 Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
Cilvēks nezin, ar ko lai to pērk un dzīvo zemē to nevar uziet.
14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
Bezdibenis saka: te viņas nav; un jūra saka: tā nav pie manis.
15 Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
Zeltu par viņu nevar dot, nedz sudraba maksu par viņu iesvērt.
16 Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
To nevar uzsvērt ar Ofira zeltu nedz ar dārgiem oniksa un safīra akmeņiem.
17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
To neatsver ne zelts, ne spīdoši akmeņi, to nevar izmīt pret zelta glītumiem.
18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
Par pērlēm un kristālu nav ko runāt; jo gudrību mantot ir pārāki par pērlēm.
19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
Moru zemes topāzs viņai nav līdzīgs, un visu šķīstais zelts viņu nepanāk.
20 A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
Nu tad, no kurienes nāk gudrība un kur mājo atzīšana?
21 Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
Jo tā ir apslēpta priekš visu acīm, kas dzīvo, un putniem apakš debess tā ir nezināma.
22 A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
Elle un nāve saka: ar savām ausīm gan esam dzirdējuši viņas slavu.
23 Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
Dievs pazīst viņas ceļu, un Tas zin viņas vietu.
24 Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
Jo Viņš skatās līdz pasaules galiem, Viņš redz, kas apakš visām debesīm.
25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
Kad Viņš vējam deva savu svaru un ūdeni nosvēra pēc mēra,
26 Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
Kad Viņš lietum sprieda likumu un zibenim un pērkonam ceļu,
27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
Tad Viņš to izredzēja un to izteica, Viņš to sataisīja un izdibināja,
28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
Un sacīja uz cilvēku: redzi, Tā Kunga bijāšana, tā ir gudrība, un atstāties no ļauna, tā ir atzīšana.
