Jób 28
1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
habet argentum venarum suarum principia et auro locus est in quo conflatur
2 A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
ferrum de terra tollitur et lapis solutus calore in aes vertitur
3 Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
tempus posuit tenebris et universorum finem ipse considerat lapidem quoque caliginis et umbram mortis
4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
dividit torrens a populo peregrinante eos quos oblitus est pes egentis hominum et invios
5 Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
terra de qua oriebatur panis in loco suo igne subversa est
6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
locus sapphyri lapides eius et glebae illius aurum
7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
semitam ignoravit avis nec intuitus est oculus vulturis
8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
non calcaverunt eam filii institorum nec pertransivit per eam leaena
9 Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
ad silicem extendit manum suam subvertit a radicibus montes
10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
in petris rivos excidit et omne pretiosum vidit oculus eius
11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
profunda quoque fluviorum scrutatus est et abscondita produxit in lucem
12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
sapientia vero ubi invenitur et quis est locus intellegentiae
13 Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
nescit homo pretium eius nec invenitur in terra suaviter viventium
14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
abyssus dicit non est in me et mare loquitur non est mecum
15 Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
non dabitur aurum obrizum pro ea nec adpendetur argentum in commutatione eius
16 Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
non conferetur tinctis Indiae coloribus nec lapidi sardonico pretiosissimo vel sapphyro
17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
non adaequabitur ei aurum vel vitrum nec commutabuntur pro ea vasa auri
18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
excelsa et eminentia non memorabuntur conparatione eius trahitur autem sapientia de occultis
19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
non adaequabitur ei topazium de Aethiopia nec tincturae mundissimae conponetur
20 A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
unde ergo sapientia veniet et quis est locus intellegentiae
21 Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
abscondita est ab oculis omnium viventium volucres quoque caeli latet
22 A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
perditio et mors dixerunt auribus nostris audivimus famam eius
23 Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
Deus intellegit viam eius et ipse novit locum illius
24 Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
ipse enim fines mundi intuetur et omnia quae sub caelo sunt respicit
25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
qui fecit ventis pondus et aquas adpendit mensura
26 Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
quando ponebat pluviis legem et viam procellis sonantibus
27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
tunc vidit illam et enarravit et praeparavit et investigavit
28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
et dixit homini ecce timor Domini ipsa est sapientia et recedere a malo intellegentia
