Jób 28
1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
Certo, per l'argento vi sono miniere e per l'oro luoghi dove esso si raffina.
2 A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
Il ferro si cava dal suolo e la pietra fusa libera il rame.
3 Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
L'uomo pone un termine alle tenebre e fruga fino all'estremo limite le rocce nel buio più fondo.
4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
Forano pozzi lungi dall'abitato coloro che perdono l'uso dei piedi: pendono sospesi lontano dalla gente e vacillano.
5 Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
Una terra, da cui si trae pane, di sotto è sconvolta come dal fuoco.
6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
Le sue pietre contengono zaffiri e oro la sua polvere.
7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
L'uccello rapace ne ignora il sentiero, non lo scorge neppure l'occhio dell'aquila,
8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
non battuto da bestie feroci, né mai attraversato dal leopardo.
9 Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
Contro la selce l'uomo porta la mano, sconvolge le montagne:
10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
nelle rocce scava gallerie e su quanto è prezioso posa l'occhio:
11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
scandaglia il fondo dei fiumi e quel che vi è nascosto porta alla luce.
12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
Ma la sapienza da dove si trae? E il luogo dell'intelligenza dov'è?
13 Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
L'uomo non ne conosce la via, essa non si trova sulla terra dei viventi.
14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
L'abisso dice: «Non è in me!» e il mare dice: «Neppure presso di me!».
15 Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
Non si scambia con l'oro più scelto, né per comprarla si pesa l'argento.
16 Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
Non si acquista con l'oro di Ofir, con il prezioso berillo o con lo zaffiro.
17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
Non la pareggia l'oro e il cristallo, né si permuta con vasi di oro puro.
18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
Coralli e perle non meritano menzione, vale più scoprire la sapienza che le gemme.
19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
Non la eguaglia il topazio d'Etiopia; con l'oro puro non si può scambiare a peso.
20 A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
Ma da dove viene la sapienza? E il luogo dell'intelligenza dov'è?
21 Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
E' nascosta agli occhi di ogni vivente ed è ignota agli uccelli del cielo.
22 A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
L'abisso e la morte dicono: «Con gli orecchi ne udimmo la fama».
23 Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
Dio solo ne conosce la via, lui solo sa dove si trovi,
24 Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
perché volge lo sguardo fino alle estremità della terra, vede quanto è sotto la volta del cielo.
25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
Quando diede al vento un peso e ordinò alle acque entro una misura,
26 Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
quando impose una legge alla pioggia e una via al lampo dei tuoni;
27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
allora la vide e la misurò, la comprese e la scrutò appieno
28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
e disse all'uomo: «Ecco, temere Dio, questo è sapienza e schivare il male, questo è intelligenza».
