Jób 28
1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
Gümüşün mədəni, Qızılın təmizlənmə yeri var.
2 A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
Dəmir torpaqdan çıxarılır, Mis daşlardan əridilərək alınır.
3 Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
İnsan qaranlığa son qoyur, Sonacan qatı qaranlıqda, zülmətdə filiz axtarır.
4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
İnsan məskənlərindən uzaq bir çuxur açır, İnsan ayağı dəyməyən yerlərdə, İnsanlardan uzaqlarda ilişib yellənə-yellənə qalır.
5 Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
Torpaqdan çörək çıxır, Torpağın altı isə fırlanır, elə bil odlar yanır.
6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
Qayalarından göy yaqut çıxır, Orada qızıl tozu da var.
7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
Oranın yolunu yırtıcı quşlar bilmir, Şahinin gözü oranı görməyib.
8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
Ora məğrur heyvanların ayağı dəyməyib, Yırtıcı aslanlar oradan keçməyib.
9 Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
Mədənçi əlini çaxmaq daşına uzadır, Dağları dibindən oynadır.
10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
Qayalardan yeraltı keçidlər açır, Gözləri müxtəlif qiymətli şeylərə baxır.
11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
Çayların mənbələrini bağlayır, Gizlini aşkara çıxarır.
12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
Amma hikməti haradan tapmaq olar? Müdrikliyin yeri hanı?
13 Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
İnsan onun qiymətini bilməz, Dirilər arasında ona rast gəlməz.
14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
Dərinliklər deyər: “Məndə yoxdur”, Dəniz deyər: “Yanımda yoxdur”.
15 Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
Saf qızıl onu əvəz edə bilməz, Qiyməti gümüşlə ölçülməz.
16 Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
Onu Ofir qızılı ilə qiymətləndirmək olmaz, Onu qiymətli damarlı əqiqlə, göy yaqutla dəyərləndirmək olmaz.
17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
Nə qızıl, nə də gözəl cam ona tay deyil, Hikmət saf qızıl qablarla əvəz edilmir.
18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
Yanında mərcanın, büllurun adı çəkilməz, Hikmətin qiyməti yaqutdan artıqdır.
19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
Kuş topazı onun tayı deyil, Onun dəyəri saf qızılla ölçülməz.
20 A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
Bəs hikmət haradan gəlir? Müdrikliyin yeri hanı?
21 Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
O bütün canlıların gözündən uzaqdır, Göydə uçan quşlardan belə, gizli qalır.
22 A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
Həlak yeri ilə ölüm belə deyir: “Qulaqlarımız yalnız sorağını eşidir”.
23 Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
Onun yolunu Allah dərk edir, Yerini yalnız O bilir.
24 Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
Çünki yer üzünün ucqarlarına qədər baxır, Göylərin altındakı hər şeyi görür.
25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
Küləyin gücünü təyin edəndə, Suları ölçəndə,
26 Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
Yağışa qanun qoyanda, Şimşəyə yol açanda
27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
Hikmətə baxıb qiymət qoydu, Onu bərqərar edib araşdırdı.
28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
İnsana dedi: “Rəbb qorxusu hikmətdir, Pislikdən çəkinmək müdriklikdir”».
