Jób 27
1 Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda:
Job retomó su parábola y dijo
2 Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserűséggel illette az én lelkemet,
“Vive Dios, que me ha quitado el derecho, el Todopoderoso, que ha amargado mi alma
3 Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;
(por la duración de mi vida aún está en mí, y el espíritu de Dios está en mis narices);
4 Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!
ciertamente mis labios no hablarán injusticia, ni mi lengua proferirá engaños.
5 Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.
Lejos de mí el justificaros. Hasta que no muera no apartaré mi integridad de mí.
6 Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.
Me aferro a mi justicia y no la abandono. Mi corazón no me reprochará mientras viva.
7 Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.
“Que mi enemigo sea como el malvado. Que el que se levante contra mí sea como los injustos.
8 Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az ő lelkét?
Porque ¿cuál es la esperanza del impío, cuando es cortado? cuando Dios le quita la vida?
9 Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljő a nyomorúság reá?
¿Oirá Dios su clamor cuando le sobrevengan problemas?
10 Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?
Se deleitará en el Todopoderoso, e invocar a Dios en todo momento?
11 Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el.
Te enseñaré sobre la mano de Dios. No ocultaré lo que está con el Todopoderoso.
12 Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?!
Mirad, todos vosotros lo habéis visto; ¿por qué entonces te has vuelto totalmente vanidoso?
13 Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentől, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek:
“Esta es la porción de un hombre malvado con Dios, la herencia de los opresores, que reciben del Todopoderoso.
14 Ha megsokasulnak is az ő fiai, a kardnak sokasulnak meg, és az ő magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem.
Si sus hijos se multiplican, es por la espada. Su descendencia no se conformará con el pan.
15 Az ő maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az ő özvegyeik meg sem siratják.
Los que queden de él serán enterrados en la muerte. Sus viudas no se lamentarán.
16 Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:
Aunque amontone plata como el polvo, y preparar la ropa como la arcilla;
17 Összeszerezheti ugyan, de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.
puede prepararlo, pero el justo se lo pondrá, y los inocentes se repartirán la plata.
18 Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csősz-csinálta kunyhó.
Construye su casa como la polilla, como una caseta que hace el vigilante.
19 Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen.
Se acuesta rico, pero no volverá a hacerlo. Abre los ojos y no está.
20 Meglepi őt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.
Los terrores lo alcanzan como las aguas. Una tormenta se lo lleva en la noche.
21 Felkapja őt a keleti szél és elviszi, elragadja őt helyéről.
El viento del este lo arrastra y se va. Lo barre de su lugar.
22 Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől.
Porque se lanza contra él y no perdona, mientras huye de su mano.
23 Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből.
Los hombresle aplaudirán, y lo sacará de su lugar con un silbido.
