< Jób 27 >
1 Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda:
Jopu'a mago'ene keaga'a amanage huno hu'ne,
2 Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserűséggel illette az én lelkemet,
tamagerfa huanki kasefa'ma huno mani'nea Hankavenentake Anumzamo'a, kankamuna onamino knare avu'avara hunonanteno, natrege'na tusi natazampi manue.
3 Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;
Menima kasefa'ma hu'na mani'ne'nama nasimu'ma nentoana, Anumzamo nasimura namige'na mani'noe.
4 Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!
Nagra havige nanekea nosu'na, havigea hu'na vahera revatga osugahue.
5 Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.
Hagi tamagrama nehaza nanekegura, tamage nehaze hu'na osugahue. Ana nehu'na kefo avu'ava zana osu'na, mani fatgo hu'na mani'nena frigahue.
6 Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.
Nagra fatgo navu'nava'ma nehua zana kegava hu'ne'na, ana avamenteke mani'na vugahue. Nagrama kasefa'ma hu'na mani'na vanuanknafina, kumi hu'noe hu'na antahintahi hakarea osugahue.
7 Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.
Nagri'ma ha'ma renenantaza vahera, kefo avu'ava'zama nehaza vahe'ma Anumzamo'ma zamazeri havizama nehiaza huno zamazeri haviza nehuno, nagri'ma zamefi hunenamiza vahera, kumi'ma nehaza vahe'ma zamazeri havizama nehiaza huno zamazeri haviza hugahie.
8 Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az ő lelkét?
Hagi Anumzamofoma amage'ma nontaza vahera, amuha zazamia omanegahie. Ana hanigeno Anumzamo'a ana vahera zamahe fananehu vagaregahie.
9 Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljő a nyomorúság reá?
Ana vahe'mofo avate'ma knazamo'ma esanigeno zavi'ma atesniana, Anumzamo'a antahi omigahifi?
10 Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?
E'i ana Hankavenentake Anumzamofona musena hunonte'za, Anumzamofontega nunamuna osugahaze.
11 Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el.
Nagra menima rempima huramisuana, mago'zana eri frara okigahuanki, Anumzamofo hankave'a erinte ama hu'na tamasamigahue.
12 Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?!
Ana hankave'a tamagra'a ko ke'naze. Hianagi na'a higeta amunte omane nanekea hantageta eri hakarea nehaze?
13 Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentől, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek:
Kefo avu'ava'zama nehu'za, vahe'ma zamazeri havizama nehaza vahera, Hankavenentake Anumzamo'a miza zamia huhampri zamante'neanki'za erigahaze.
14 Ha megsokasulnak is az ő fiai, a kardnak sokasulnak meg, és az ő magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem.
Ana rama'a mofavrea antegahazanagi, ana mofavre naga'zmia hapi zamahege, zamagaku hu'za frige hugahaze.
15 Az ő maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az ő özvegyeik meg sem siratják.
Hagi mago'ama ofri'ma manisaza vahera, ruzahu ruzahu krimo zamahe frisnige'za, kento a'nane nagazmimo'za ana vahekura zamasunkura hu'za zavira otegahaze.
16 Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:
Kefo zamavu'zamava'ma nehaza vahe'mo'za rama'a zago eri atru nehu'za, kukenanena rama'a eri tru hanageno hihi huno marerigahianagi,
17 Összeszerezheti ugyan, de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.
fatgo zamavu'zmava'ma nehaza vahe'mo'za ana kukena eri nehankresnage'za, ke'zami omne vahe'mo'za ana vahe'mokizmi zagoa refko hu'za erigahaze.
18 Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csősz-csinálta kunyhó.
Kefo zamavu'zmava'ma nehaza vahe'mo'zama noma kisazana, pamponkemofo nomo'ma hiaza huno hankave'a omane no negi'za, mani'ne'za hozama kvama hanazana tona no kizankna hu'za nona kigahaze.
19 Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen.
Kumi'ma nehaza vahe'mo'zama nozamifima masazana zago vahekna hu'za nemasaze. Hianagi mase'nafinti'ma oti'zama kazana, maka fenozamimo'a igafi freno omnetfa nehie.
20 Meglepi őt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.
Timo'ma hageno eaza huno, hazenke zamo'a eno eme zamavareno fregahie.
21 Felkapja őt a keleti szél és elviszi, elragadja őt helyéről.
Zage fre kazigati zaho'mo eme zamazeri komenkame huno zamavaresga huno fresnige'za, ko'ma mani'naza nonkumatera omanigahaze.
22 Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől.
Ana zahomo'a ana vahekura asunkura huozmanteno zamazeri haviza hanige'za, ana zahomofo hankavegu koro nehu'za zamagare'za fregahaze.
23 Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből.
Hianagi maka vahe'mo'zama ana zama fore haniaza nege'za, zamaza rupro nehu'za tusi zamagiza regahaze.