Jób 27
1 Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda:
Job in athusei ajom kit in:
2 Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserűséggel illette az én lelkemet,
Kathaneina eilah mang peh pa Pathen a kihahselna kaneijin kalhagao eisuhnatpeh Hatchungnung pachu,
3 Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;
Pathen a konna haina hu kaneija kahai laisung sea,
4 Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!
Kakama thuse kasei lou ding chuleh kalei jin jong thujou sei ponge.
5 Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.
Keiman nadihna kapom peh louhel ding ahi, kathi chan geija lung thengsel'a kaum na hi kahuh jing ding ahi.
6 Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.
Keiman nolnabei kahina hi lhaso louhela katuhchah jing ding kahin lai sung sea ka selepha hetna hi thengsel ah ahi.
7 Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.
Kamelma pachu migiloupa bangin kigim bolhen, kamelma te jong miphalou ho tobang hiuhen.
8 Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az ő lelkét?
Pathen in asatlhah tengule Pathen neilou ten ipi kinepna anei nahlai diu ham? Chuleh ahinkhou akilah mang teng leh,
9 Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljő a nyomorúság reá?
Hahsatna achung'uva ahunglhun tengle Pathen in akanau angai peh dem?
10 Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?
Hatchungnung pa komma kipana akimu diu hinam? Itih phat hijongle Pathen ahou thei diu ham?
11 Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el.
Pathen thahatna chu keiman kahil ding nahi. Keiman Hatchungnung pa chungchang thu imacha im kanei lou ding ahi.
12 Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?!
Hicheng ho jouse hi namusoh ahitan ahivangin pannabei thu jeng kakomah nasei nalaije.
13 Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentől, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek:
Migilouvin Pathen komma konna amu ding chu hiche hi ahi, Hatchungnung pa a konna agou chan diu chu hiche hi ahi.
14 Ha megsokasulnak is az ő fiai, a kardnak sokasulnak meg, és az ő magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem.
Chate tamtah nei maithei unte, ahinlah achateu chu gal kidouna ahiloule an ngolla thidiu ahi.
15 Az ő maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az ő özvegyeik meg sem siratják.
Ahingdoh nalai ho chu gamna hise a thidiu, chule ameithai hou jeng in jong apul u adou lou diu ahi.
16 Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:
Miphalou ten sum alom lomin nei maithei untin chule ponsil lhemlhung bangin sevum maithei unte.
17 Összeszerezheti ugyan, de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.
Ahinlah hiche ponsil ho chu michonpha hon akivon diu chule nolna bei miho hiche sum chu kihom diu ahi.
18 Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csősz-csinálta kunyhó.
Migilou hon mompan banga se baijin in kisah untin, thingbah kanga kisa bangin paset in kisah unte.
19 Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen.
Migiloupa chu alupna ah hausa tah in chen tin ahin ahung khah doh teng anei jouse ana beisoh amu ding ahi.
20 Meglepi őt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.
Kichat nan twisoh bangin vuh khum untin chuleh amaho chu janna khopi hui nung chun amut mang tauve.
21 Felkapja őt a keleti szél és elviszi, elragadja őt helyéről.
Solam hui chun amaho apomang un chule amaho chu achemang a kitheh anga hi tauve.
22 Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől.
Dipdapna neilouvin apei lhu uvin, hiche thaneina a konna jamdohna ding akiha bol uve.
23 Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből.
Ahinlah mijousen anuisat u chu iman agel pouve.
