Jób 26
1 Jób pedig felele, és monda:
Un Ījabs atbildēja un sacīja:
2 Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
Kā tu nu palīdzējis nestipram un stiprinājis nespēcīgo elkoni!
3 Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
Kā tu nu padomu devis negudram un saprašanu izrādījis ļoti skaidri!
4 Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
Kam tu teic šos vārdus, un kā dvaša no tevis iziet?
5 A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
Miroņi sāk trīcēt apakš ūdeņiem, un tie, kas tur mīt.
Elle Viņa priekšā ir atvērta, un nāves bezdibenim nav apsega. (Sheol h7585)
7 Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
Viņš zvaigžņu debesi gaisā izpletis un zemi piekāris, kur nekas.
8 Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
Viņš saņem ūdeni Savos mākoņos, un padebeši apakš Viņa nesaplīst.
9 Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
Viņš aizklāj Savu goda krēslu, Viņš izpleš tam priekšā Savu padebesi.
10 Ő szab határt a víz színe fölé – a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
Viņš ap ūdeņiem licis ežu, līdz kur gaisma un tumsa šķirās.
11 Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
Debess pīlāri trīc un iztrūcinājās no Viņa draudiem.
12 Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
Caur Viņa spēku jūra saceļas viļņos, un caur Viņa ziņu augstie viļņi tiek sašķelti.
13 Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
Caur Viņa vēju debess paliek skaidra, un Viņa roka nodur žiglo čūsku.
14 Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
Redzi, tā ir Viņa ceļu maliņa, un kāda lēna balss tikai, ko samanām; kas Viņa varas pērkoni varētu dzirdēt?
