Jób 24
1 Miért is nem titkolja el a Mindenható az ő büntetésének idejét, és miért is nem látják meg az őt ismerők az ő ítéletének napjait?!
ab Omnipotente non sunt abscondita tempora qui autem noverunt eum ignorant dies illius
2 A határokat odább tolják, a nyájat elrabolják és legeltetik.
alii terminos transtulerunt diripuerunt greges et paverunt eos
3 Az árvák szamarát elhajtják, és az özvegynek ökrét zálogba viszik.
asinum pupillorum abigerunt et abstulerunt pro pignore bovem viduae
4 Lelökik az útról a szegényeket, és a föld nyomorultjai együtt lappanganak.
subverterunt pauperum viam et oppresserunt pariter mansuetos terrae
5 Ímé, mint a vad szamarak a sivatagban, úgy mennek ki munkájukra élelmet keresni; a puszta ad nékik kenyeret fiaik számára.
alii quasi onagri in deserto egrediuntur ad opus suum vigilantesque ad praedam praeparant panem liberis
6 A mezőn a más vetését aratják, és a gonosznak szőlőjét szedik.
agrum non suum demetunt et vineam eius quem vi oppresserunt vindemiant
7 Mezítelenül hálnak, testi ruha nélkül, még a hidegben sincs takarójuk.
nudos dimittunt homines indumenta tollentes quibus non est operimentum in frigore
8 A hegyi zápor csurog le rólok, s hajlékuk nem lévén, a sziklát ölelik.
quos imbres montium rigant et non habentes velamen amplexantur lapides
9 Elszakítják az emlőtől az árvát, és a szegényen levőt zálogba viszik.
vim fecerunt depraedantes pupillos et vulgum pauperem spoliaverunt
10 Mezítelenül járnak, ruha nélkül, és éhesen vonszolják a kévét.
nudis et incedentibus absque vestitu et esurientibus tulerunt spicas
11 Az ő kerítéseik közt ütik az olajat, és tapossák a kádakat, de szomjuhoznak.
inter acervos eorum meridiati sunt qui calcatis torcularibus sitiunt
12 A városból haldoklók rimánkodnak, a megsebzettek lelke kiált, de Isten nem törődik e méltatlansággal.
de civitatibus fecerunt viros gemere et anima vulneratorum clamavit et Deus inultum abire non patitur
13 Ezek pártot ütöttek a világosság ellen, utait nem is ismerik, nem ülnek annak ösvényein.
ipsi fuerunt rebelles luminis nescierunt vias eius nec reversi sunt per semitas illius
14 Napkeltekor fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan, mint a tolvaj.
mane primo consurgit homicida interficit egenum et pauperem per noctem vero erit quasi fur
15 A paráznának szeme pedig az alkonyatot lesi, mondván: Ne nézzen szem reám, és arczára álarczot teszen.
oculus adulteri observat caliginem dicens non me videbit oculus et operiet vultum suum
16 Setétben tör be a házakba; nappal elzárkóznak, nem szeretik a világosságot.
perfodit in tenebris domos sicut in die condixerant sibi et ignoraverunt lucem
17 Sőt inkább a reggel nékik olyan, mint a halálnak árnyéka, mert megbarátkoztak a halál árnyékának félelmeivel.
si subito apparuerit aurora arbitrantur umbram mortis et sic in tenebris quasi in luce ambulant
18 Könnyen siklik tova a víz színén, birtoka átkozott a földön, nem tér a szőlőkbe vivő útra.
levis est super faciem aquae maledicta sit pars eius in terra nec ambulet per viam vinearum
ad nimium calorem transeat ab aquis nivium et usque ad inferos peccatum illius (Sheol h7585)
20 Elfelejti őt az anyaméh, féregnek lesz édességévé, nem emlékeznek róla többé, és összetörik, mint a reves fa,
obliviscatur eius misericordia dulcedo illius vermes non sit in recordatione sed conteratur quasi lignum infructuosum
21 A ki megrontotta a meddőt, a ki nem szül, és az özvegygyel jót nem tett.
pavit enim sterilem et quae non parit et viduae bene non fecit
22 De megtámogatja erejével a hatalmasokat; felkel az, pedig nem bízott már az élethez.
detraxit fortes in fortitudine sua et cum steterit non credet vitae suae
23 Biztonságot ad néki, hogy támaszkodjék, de szemei vigyáznak azoknak útjaira.
dedit ei Deus locum paenitentiae et ille abutitur eo in superbiam oculi autem eius sunt in viis illius
24 Magasra emelkednek, egy kevés idő és már nincsenek! Alásülylyednek, mint akárki és elenyésznek; és levágattatnak, mint a búzakalász.
elevati sunt ad modicum et non subsistent et humiliabuntur sicut omnia et auferentur et sicut summitates spicarum conterentur
25 Avagy nem így van-é? Ki hazudtolhatna meg engem, és tehetné semmivé beszédemet?
quod si non est ita quis me potest arguere esse mentitum et ponere ante Deum verba mea
