Jób 24
1 Miért is nem titkolja el a Mindenható az ő büntetésének idejét, és miért is nem látják meg az őt ismerők az ő ítéletének napjait?!
| מדוע--משדי לא-נצפנו עתים וידעו לא-חזו ימיו |
2 A határokat odább tolják, a nyájat elrabolják és legeltetik.
| גבלות ישיגו עדר גזלו וירעו |
3 Az árvák szamarát elhajtják, és az özvegynek ökrét zálogba viszik.
| חמור יתומים ינהגו יחבלו שור אלמנה |
4 Lelökik az útról a szegényeket, és a föld nyomorultjai együtt lappanganak.
| יטו אבינים מדרך יחד חבאו עניי-ארץ |
5 Ímé, mint a vad szamarak a sivatagban, úgy mennek ki munkájukra élelmet keresni; a puszta ad nékik kenyeret fiaik számára.
| הן פראים במדבר-- יצאו בפעלם משחרי לטרף ערבה לו לחם לנערים |
6 A mezőn a más vetését aratják, és a gonosznak szőlőjét szedik.
| בשדה בלילו יקצירו (יקצורו) וכרם רשע ילקשו |
7 Mezítelenül hálnak, testi ruha nélkül, még a hidegben sincs takarójuk.
| ערום ילינו מבלי לבוש ואין כסות בקרה |
8 A hegyi zápor csurog le rólok, s hajlékuk nem lévén, a sziklát ölelik.
| מזרם הרים ירטבו ומבלי מחסה חבקו-צור |
9 Elszakítják az emlőtől az árvát, és a szegényen levőt zálogba viszik.
| יגזלו משד יתום ועל-עני יחבלו |
10 Mezítelenül járnak, ruha nélkül, és éhesen vonszolják a kévét.
| ערום הלכו בלי לבוש ורעבים נשאו עמר |
11 Az ő kerítéseik közt ütik az olajat, és tapossák a kádakat, de szomjuhoznak.
| בין-שורתם יצהירו יקבים דרכו ויצמאו |
12 A városból haldoklók rimánkodnak, a megsebzettek lelke kiált, de Isten nem törődik e méltatlansággal.
| מעיר מתים ינאקו-- ונפש-חללים תשוע ואלוה לא-ישים תפלה |
13 Ezek pártot ütöttek a világosság ellen, utait nem is ismerik, nem ülnek annak ösvényein.
| המה היו--במרדי-אור לא-הכירו דרכיו ולא ישבו בנתיבתיו |
14 Napkeltekor fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan, mint a tolvaj.
| לאור יקום רוצח--יקטל-עני ואביון ובלילה יהי כגנב |
15 A paráznának szeme pedig az alkonyatot lesi, mondván: Ne nézzen szem reám, és arczára álarczot teszen.
| ועין נאף שמרה נשף לאמר-- לא-תשורני עין וסתר פנים ישים |
16 Setétben tör be a házakba; nappal elzárkóznak, nem szeretik a világosságot.
| חתר בחשך בתים יומם חתמו-למו לא-ידעו אור |
17 Sőt inkább a reggel nékik olyan, mint a halálnak árnyéka, mert megbarátkoztak a halál árnyékának félelmeivel.
| כי יחדו בקר למו צלמות כי-יכיר בלהות צלמות |
18 Könnyen siklik tova a víz színén, birtoka átkozott a földön, nem tér a szőlőkbe vivő útra.
| קל-הוא על-פני-מים-- תקלל חלקתם בארץ לא-יפנה דרך כרמים |
| ציה גם-חם יגזלו מימי-שלג שאול חטאו (Sheol h7585) |
20 Elfelejti őt az anyaméh, féregnek lesz édességévé, nem emlékeznek róla többé, és összetörik, mint a reves fa,
| ישכחהו רחם מתקו רמה-- עוד לא-יזכר ותשבר כעץ עולה |
21 A ki megrontotta a meddőt, a ki nem szül, és az özvegygyel jót nem tett.
| רעה עקרה לא תלד ואלמנה לא ייטיב |
22 De megtámogatja erejével a hatalmasokat; felkel az, pedig nem bízott már az élethez.
| ומשך אבירים בכחו יקום ולא-יאמין בחיין |
23 Biztonságot ad néki, hogy támaszkodjék, de szemei vigyáznak azoknak útjaira.
| יתן-לו לבטח וישען ועיניהו על-דרכיהם |
24 Magasra emelkednek, egy kevés idő és már nincsenek! Alásülylyednek, mint akárki és elenyésznek; és levágattatnak, mint a búzakalász.
| רומו מעט ואיננו והמכו ככל יקפצון וכראש שבלת ימלו |
25 Avagy nem így van-é? Ki hazudtolhatna meg engem, és tehetné semmivé beszédemet?
| ואם-לא אפו מי יכזיבני וישם לאל מלתי |
