Jób 23

1 Felele pedig Jób, és monda:

Entonces Job respondió,

2 Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.

“Incluso hoy mi queja es rebelde. Su mano pesa a pesar de mis gemidos.

3 Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.

¡Oh, si supiera dónde puedo encontrarlo! ¡Que pueda llegar incluso a su asiento!

4 Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.

Yo pondría mi causa en orden ante él, y llenarme la boca de argumentos.

5 Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.

Yo sabría las palabras que él me respondería, y entender lo que me decía.

6 Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!

¿Acaso quiere enfrentarse a mí con la grandeza de su poder? No, pero me escucharía.

7 Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!

Allí los rectos podrían razonar con él, para que sea liberado para siempre de mi juez.

8 Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.

“Si voy al este, no está allí. Si voy al oeste, no puedo encontrarlo.

9 Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.

Trabaja hacia el norte, pero no lo veo. Se gira hacia el sur, pero no consigo verle.

10 De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.

Pero él conoce el camino que tomo. Cuando me haya probado, saldré como el oro.

11 Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.

Mi pie se ha mantenido firme a sus pasos. He mantenido su camino, y no me he apartado.

12 Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.

No me he apartado del mandamiento de sus labios. He atesorado las palabras de su boca más que mi comida necesaria.

13 Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.

Pero él está solo, ¿y quién puede oponerse a él? Lo que su alma desea, incluso eso hace.

14 Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.

Porque él realiza lo que me ha sido asignado. Muchas cosas así están con él.

15 Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.

Por eso me aterra su presencia. Cuando lo considero, me da miedo.

16 Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.

Porque Dios ha hecho desfallecer mi corazón. El Todopoderoso me ha aterrorizado.

17 Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!

Porque no fui cortado antes de la oscuridad, tampoco cubrió la espesa oscuridad de mi cara.