< Jób 23 >
1 Felele pedig Jób, és monda:
Atunci Iov a răspuns și a zis:
2 Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.
Chiar astăzi plângerea mea este amară; lovitura mea este mai grea decât geamătul meu.
3 Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.
O, de aș ști unde să îl găsesc, să vin la scaunul său!
4 Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.
Mi-aș rândui cauza înaintea lui și mi-aș umple gura cu argumente.
5 Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.
Aș cunoaște cuvintele care mi le-ar răspunde și aș înțelege ceea ce mi-ar spune.
6 Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!
Va pleda el împotriva mea cu marea lui putere? Nu; ci ar pune tărie în mine.
7 Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!
Acolo cel drept s-ar contrazice cu el; astfel aș fi eliberat pentru totdeauna de judecătorul meu.
8 Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.
Iată, merg înainte, dar el nu este acolo; și înapoi, dar nu îl pot percepe;
9 Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.
La stânga, unde el lucrează, dar nu îl văd; se ascunde la dreapta, ca să nu îl văd;
10 De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.
Dar el cunoaște calea pe care o urmez; după ce mă va încerca, voi ieși ca aurul.
11 Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.
Piciorul meu s-a ținut de pașii lui; am păstrat calea lui și nu m-am abătut.
12 Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.
Nici nu am dat înapoi de la porunca buzelor lui; am stimat cuvintele gurii sale mai mult decât mâncarea necesară mie.
13 Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.
Dar el ține de una și cine îl poate întoarce? Și ce dorește sufletul său, chiar aceea face.
14 Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.
Căci el împlinește lucrul care îmi este rânduit; și multe asemenea lucruri sunt cu el.
15 Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.
De aceea sunt tulburat în prezența lui; când iau aminte, mă tem de el.
16 Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.
Fiindcă Dumnezeu îmi înmoaie inima și cel Atotputernic mă tulbură;
17 Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!
Pentru că nu am fost stârpit dinaintea întunericului, nici nu a ascuns întunericul de fața mea.