Jób 23
1 Felele pedig Jób, és monda:
Darauf erwidert Job und spricht:
2 Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.
"Auch heut ist meine Klage bitter; ich lege allen Nachdruck auf mein Seufzen.
3 Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.
Ach, daß ich ihn zu finden wüßte, vor seinen Stuhl gelangen könnte
4 Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.
und dürfte meine Sache ihm vorlegen und mit Beweisen meinen Mund anfüllen
5 Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.
und dürfte seine Antwort hören, vernehmen, was er mir zu sagen weiß!
6 Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!
Ob er mit starken Gründen mit mir rechten wollte, ob er in Staunen mich versetzen könnte?
7 Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!
Da stünde dann ein braver Mann vor ihm; ich wäre dann für immer meiner Richter ledig.
8 Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.
Doch wenn ich ostwärts geh, so läßt er sich nicht finden, und westwärts, so gewahr ich ihn auch nicht.
9 Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.
Und wäre er im Norden, ich sähe ihn doch nicht, und böge er nach Süden ab, ich schaute ihn doch nirgends.
10 De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.
Mein Weg, auf dem ich stehe, ist ihm wohlbekannt, und prüft er mich, dann würde er wie Gold mich finden.
11 Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.
Mein Fuß ging stets in seinen Gleisen; ich wankte nicht von seinem Weg.
12 Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.
Von seiner Lippe Lehre wich ich nicht; und seines Mundes Worte hob ich ohnegleichen auf.
13 Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.
Er ist nun wahrhaft einzigartig. Wer kann ihm wehren? Was er beschließt, das führt er aus.
14 Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.
Er will mein Maß erfüllen, und solcherlei hat er noch viel bei sich.
15 Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.
Drum bin ich über ihn erschrocken; mir graut vor ihm, wenn ich dran denke.
16 Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.
Gebrochen hat das Herz mir Gott; mit Schrecken hat mich der Allmächtige erfüllt.
17 Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!
Denn ob des Dunkels fühle ich mich schon vernichtet, dieweil in Düsterkeit gehüllt ich bin."
