< Jób 23 >
1 Felele pedig Jób, és monda:
Then Job answered,
2 Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.
“Even today my complaint is rebellious. His hand is heavy in spite of my groaning.
3 Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.
Oh that I knew where I might find him! That I might come even to his seat!
4 Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.
I would set my cause in order before him, and fill my mouth with arguments.
5 Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.
I would know the words which he would answer me, and understand what he would tell me.
6 Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!
Would he contend with me in the greatness of his power? No, but he would listen to me.
7 Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!
There the upright might reason with him, so I should be delivered forever from my judge.
8 Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.
“If I go east, he is not there. If I go west, I can’t find him.
9 Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.
He works to the north, but I can’t see him. He turns south, but I can’t catch a glimpse of him.
10 De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.
But he knows the way that I take. When he has tried me, I will come out like gold.
11 Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.
My foot has held fast to his steps. I have kept his way, and not turned away.
12 Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.
I haven’t gone back from the commandment of his lips. I have treasured up the words of his mouth more than my necessary food.
13 Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.
But he stands alone, and who can oppose him? What his soul desires, even that he does.
14 Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.
For he performs that which is appointed for me. Many such things are with him.
15 Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.
Therefore I am terrified at his presence. When I consider, I am afraid of him.
16 Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.
For God has made my heart faint. The Almighty has terrified me.
17 Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!
Because I was not cut off before the darkness, neither did he cover the thick darkness from my face.