Jób 23
1 Felele pedig Jób, és monda:
Then Job answered:
2 Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.
“Even today my complaint is bitter. His hand is heavy despite my groaning.
3 Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.
If only I knew where to find Him, so that I could go to His seat.
4 Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.
I would plead my case before Him and fill my mouth with arguments.
5 Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.
I would learn how He would answer, and consider what He would say.
6 Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!
Would He contend with me in His great power? No, He would certainly take note of me.
7 Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!
Then an upright man could reason with Him, and I would be delivered forever from my Judge.
8 Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.
If I go east, He is not there, and if I go west, I cannot find Him.
9 Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.
When He is at work in the north, I cannot behold Him; when He turns to the south, I cannot see Him.
10 De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.
Yet He knows the way I have taken; when He has tested me, I will come forth as gold.
11 Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.
My feet have followed in His tracks; I have kept His way without turning aside.
12 Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.
I have not departed from the command of His lips; I have treasured the words of His mouth more than my daily bread.
13 Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.
But He is unchangeable, and who can oppose Him? He does what He desires.
14 Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.
For He carries out His decree against me, and He has many such plans.
15 Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.
Therefore I am terrified in His presence; when I consider this, I fear Him.
16 Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.
God has made my heart faint; the Almighty has terrified me.
17 Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!
Yet I am not silenced by the darkness, by the thick darkness that covers my face.
