Jób 22
1 Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
Y respondió Elifaz temanita, y dijo:
2 Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
¿Por ventura traerá el hombre provecho a Dios? Porque para sí mismo es provechoso el sabio.
3 Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
¿Por ventura tiene su contentamiento el Omnipotente en que tú seas justificado, o le viene algún provecho de que tú hagas perfectos tus caminos?
4 A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
¿Por ventura te castigará acaso, o vendrá contigo a juicio porque te teme?
5 Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
Por cierto tu malicia es grande, y tus maldades no tienen fin.
6 Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
Porque sacaste prenda a tus hermanos sin causa, e hiciste desnudar las ropas de los desnudos.
7 Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
No diste de beber agua al cansado, y detuviste el pan al hambriento.
8 A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
Pero el hombre pudiente tuvo la tierra; y habitó en ella el honrado.
9 Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
A las viudas enviaste vacías, y los brazos de los huérfanos fueron quebrados.
10 Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
Por tanto hay lazos alrededor de ti, y te turba espanto repentino;
11 Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
o tinieblas, para que no veas; y abundancia de agua te cubre.
12 Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
¿Por ventura Dios no está en la altura de los cielos? Mira la altura de las estrellas, cómo son altas.
13 És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
¿Y dirás tú: Qué sabe Dios? ¿Cómo juzgará por medio de la oscuridad?
14 Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
Las nubes son su escondedero, y no ve; y por el cerco del cielo se pasea.
15 Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
¿Quieres tú guardar la senda antigua, que pisaron los varones perversos?
16 A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
Los cuales fueron cortados antes de tiempo, cuyo fundamento fue como un río derramado.
17 A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
Que decían a Dios: Apártate de nosotros, y ¿qué nos ha de hacer el Omnipotente?
18 Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
El les había llenado sus casas de bienes. Por tanto el consejo de ellos lejos sea de mí.
19 Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
Verán los justos y se gozarán; y el inocente los escarnecerá, diciendo:
20 Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
¿Por ventura fue cortada nuestra sustancia, habiendo consumido el fuego el resto de ellos?
21 Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
Amístate ahora con él, y tendrás paz; y por ello te vendrá bien.
22 Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
Toma ahora la ley de su boca, y pon sus palabras en tu corazón.
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
Si te volvieres al Omnipotente, serás edificado; alejarás de tu tienda la iniquidad;
24 Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
y tendrás más oro que tierra, y como piedras de arroyos oro de Ofir.
25 És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
Y el Todopoderoso será tu defensa, y tendrás plata a montones.
26 Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
Porque entonces te deleitarás en el Omnipotente, y alzarás a Dios tu rostro.
27 Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
Orarás a él, y él te oirá; y tú pagarás tus promesas.
28 Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
Determinarás asimismo una cosa, y te será firme; y sobre tus caminos resplandecerá luz.
29 Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
Cuando los otros fueren abatidos, dirás tú: Ensalzamiento habrá; y Dios salvará al humilde de ojos.
30 Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
Un inocente escapará de una isla ( o de un reino ); y en la limpieza de tus manos será guardado.
