< Jób 22 >
1 Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
Ipapo Erifazi muTemani akapindura akati:
2 Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
“Ko, munhu angabatsira Mwari here? Kunyange munhu akachenjera angamubatsira here?
3 Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
Wamasimba Ose angawana mufaro weiko dai iwe wakarurama? Aibatsirwa neiko dai nzira dzako dzaiva dzakarurama?
4 A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
“Imhaka yokumunamata kwako here zvaanokutsiura uyewo achikupa mhosva?
5 Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
Zvakaipa zvako hazvina kukura here? Handiti zvivi zvako hazviperi?
6 Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
Wakakumbira rubatso kuhama dzako pasina; wakatorera vanhu nguo dzavo, uchivasiya vasina kupfeka.
7 Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
Wakanyima mvura vakaneta uye wakanyima vane nzara zvokudya,
8 A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
kunyange wakanga uri munhu ane simba, ane minda yake, uri munhu anokudzwa, agere pairi.
9 Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
Wakadzinga chirikadzi dzisina chinhu uye wakavhuna simba renherera.
10 Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
Ndokusaka misungo yakakukomberedza, ndokusaka njodzi ichikuvhundutsa,
11 Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
ndokusaka kuine rima usingakwanisi kuona, uye mafashamu emvura achikufukidza.
12 Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
“Ko, Mwari haazi kumusoro kwokudenga here? Tarira kukwirira kwakaita nyeredzi dzokumusoro-soro!
13 És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
Asi imi munoti, ‘Mwari anoziveiko? Ko, anotonga murima rakadai here?
14 Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
Makore matema anomufukidza, saka haationi paanofamba-famba padenderedzwa ramatenga.’
15 Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
Ko, iwe ucharambira munzira yakare iya yakatsikwa navanhu vakaipa here?
16 A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
Ivo vakabvutwa nguva yavo isati yasvika, hwaro hwavo hwakakukurwa namafashamu.
17 A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
Vakati kuna Mwari, ‘Tisiyei takadaro! Wamasimba Ose angaiteiko kwatiri?’
18 Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
Sezvo ari iye akazadza dzimba dzavo nezvinhu zvakanaka, ndinomira kure namano avakaipa.
19 Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
“Vakarurama vanoona kuparadzwa kwavo vagofara, vasina mhaka vanovaseka vachiti,
20 Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
‘Zvirokwazvo vadzivisi vedu vaparadzwa, uye moto unopedza pfuma yavo.’
21 Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
“Zviise pasi paMwari ugova norugare naye, nenzira iyi kubudirira kuchasvika kwauri.
22 Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
Gamuchira kurayira kunobva mumuromo make uye uchengete mashoko ake mumwoyo.
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
Kana ukadzokera kuna Wamasimba Ose, uchadzoredzerwa: Kana ukabvisa zvakaipa uchizviisa kure netende rako,
24 Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
uye ukaisa goridhe rako paguruva, iro goridhe rako rokuOfiri kumatombo okunzizi,
25 És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
ipapo Wamasimba Ose achava goridhe rako, iyo sirivha yako yakanyatsosanangurwa.
26 Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
Zvirokwazvo ipapo uchawana mufaro muna Wamasimba Ose, uye uchasimudzira chiso chako kuna Mwari.
27 Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
Uchanyengetera kwaari, uye achakunzwa, uye iwe uchazadzisa zvawakapika.
28 Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
Zvaunotaura sechirevo zvichaitika, uye chiedza chichavhenekera panzira dzako.
29 Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
Vanhu pavanodzikiswa iwe ukati, ‘Vasimudzei!’ ipapo vakaderedzwa vachaponeswa.
30 Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
Achadzikinura kunyange uyo ane mhosva, acharwirwa kubudikidza nokuchena kwamaoko ako.”