Jób 22
1 Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
Então respondeu Eliphaz o temanita, e disse:
2 Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
Porventura o homem será de algum proveito a Deus? antes a si mesmo o prudente será proveitoso.
3 Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
Ou tem o Todo-poderoso prazer em que tu sejas justo? ou lucro algum que tu faças perfeitos os teus caminhos?
4 A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
Ou te repreende, pelo temor que tem de ti? ou entra contigo em juízo?
5 Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
Porventura não é grande a tua malícia? e sem termo as tuas iniquidades?
6 Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
Porque penhoraste a teus irmãos sem causa alguma, e aos nus despiste os vestidos.
7 Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
Não deste de beber água ao cançado, e ao faminto retiveste o pão.
8 A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
Mas para o violento era a terra, e o homem tido em respeito habitava nela.
9 Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
As viúvas despediste vazias, e os braços dos órfãos foram quebrantados.
10 Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
Por isso é que estás cercado de laços, e te perturbou um pavor repentino,
11 Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
Ou as trevas que não vês, e a abundância d'água que te cobre.
12 Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
Porventura Deus não está na altura dos céus? olha pois para o cume das estrelas, quão levantadas estão.
13 És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
E dizes que sabe Deus disto? porventura julgará por entre a escuridão?
14 Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
As nuvens são escondedura para ele, para que não veja: e passeia pelo circuito dos céus.
15 Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
Porventura consideraste a vereda do século passado, que pisaram os homens iníquos?
16 A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
Os quais foram arrebatados antes do seu tempo: sobre cujo fundamento um dilúvio se derramou.
17 A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
Diziam a Deus: Retira-te de nós. E que é o que o Todo-poderoso lhes fez?
18 Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
Sendo ele o que enchera de bens as suas casas: mas o conselho dos ímpios esteja longe de mim.
19 Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
Os justos o viram, e se alegravam, e o inocente escarneceu deles.
20 Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
Porquanto o nosso estado não foi destruído, mas o fogo consumiu o resto deles.
21 Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
Acostuma-te pois a ele, e tem paz, e assim te sobrevirá o bem.
22 Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
Aceita, peço-te, a lei da sua boca, e põe as suas palavras no teu coração.
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
Se te converteres ao Todo-poderoso, serás edificado: afasta a iniquidade da tua tenda.
24 Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
Então amontoarás ouro como pó, e o ouro de Ophir como pedras dos ribeiros.
25 És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
E até o Todo-poderoso te será por ouro, e a tua prata amontoada.
26 Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
Porque então te deleitarás no Todo-poderoso, e levantarás o teu rosto para Deus.
27 Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
Deveras orarás, a ele, e ele te ouvirá, e pagarás os teus votos.
28 Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
Determinando tu algum negócio, ser-te-á firme, e a luz brilhará em teus caminhos.
29 Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
Quando abaterem, então tu dirás: Haja exaltação: e Deus salvará ao humilde.
30 Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
E livrará até ao que não é inocente; porque fica livre pela pureza de tuas mãos.
