Jób 22
1 Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
respondens autem Eliphaz Themanites dixit
2 Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
numquid Deo conparari potest homo etiam cum perfectae fuerit scientiae
3 Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
quid prodest Deo si iustus fueris aut quid ei confers si inmaculata fuerit via tua
4 A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
numquid timens arguet te et veniet tecum in iudicium
5 Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
et non propter malitiam tuam plurimam et infinitas iniquitates tuas
6 Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
abstulisti enim pignus fratrum tuorum sine causa et nudos spoliasti vestibus
7 Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
aquam lasso non dedisti et esurienti subtraxisti panem
8 A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
in fortitudine brachii tui possidebas terram et potentissimus obtinebas eam
9 Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
viduas dimisisti vacuas et lacertos pupillorum comminuisti
10 Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
propterea circumdatus es laqueis et conturbat te formido subita
11 Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
et putabas te tenebras non visurum et impetu aquarum inundantium non oppressurum
12 Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
an cogitas quod Deus excelsior caelo et super stellarum vertices sublimetur
13 És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
et dicis quid enim novit Deus et quasi per caliginem iudicat
14 Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
nubes latibulum eius nec nostra considerat et circa cardines caeli perambulat
15 Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
numquid semitam saeculorum custodire cupis quam calcaverunt viri iniqui
16 A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
qui sublati sunt ante tempus suum et fluvius subvertit fundamentum eorum
17 A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
qui dicebant Deo recede a nobis et quasi nihil possit facere Omnipotens aestimabant eum
18 Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
cum ille implesset domos eorum bonis quorum sententia procul sit a me
19 Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
videbunt iusti et laetabuntur et innocens subsannabit eos
20 Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
nonne succisa est erectio eorum et reliquias eorum devoravit ignis
21 Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
adquiesce igitur ei et habeto pacem et per haec habebis fructus optimos
22 Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
suscipe ex ore illius legem et pone sermones eius in corde tuo
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
si reversus fueris ad Omnipotentem aedificaberis et longe facies iniquitatem a tabernaculo tuo
24 Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
dabit pro terra silicem et pro silice torrentes aureos
25 És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
eritque Omnipotens contra hostes tuos et argentum coacervabitur tibi
26 Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
tunc super Omnipotentem deliciis afflues et elevabis ad Deum faciem tuam
27 Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
rogabis eum et exaudiet te et vota tua reddes
28 Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
decernes rem et veniet tibi et in viis tuis splendebit lumen
29 Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
qui enim humiliatus fuerit erit in gloria et qui inclinaverit oculos suos ipse salvabitur
30 Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
salvabitur innocens salvabitur autem munditia manuum suarum
