Jób 22
1 Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
Unya mitubag si Elifaz nga Temanihanon ug miingon,
2 Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
“Magamit ba gayod ang tawo diha sa Dios? Magamit ba gayod ang maalamon nga tawo diha kaniya?
3 Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
Makapalipay ba sa Makagagahom kung ikaw matarong? Maayo ba kini kaniya kung walay ikasaway sa imong mga pamaagi?
4 A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
Tungod ba sa imong pagtahod kaniya nga siya nagbadlong kanimo ug nagdala kanimo sa hukmanan?
5 Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
Dili ba dako ang imong kadaotan? Wala bay kataposan ang imong kasal-nan?
6 Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
Tungod kay imong gisiguro ang bayad gikan sa imong igsoon sa walay hinungdan; gihuboan nimo ang usa ka tawo sa ilang sapot.
7 Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
Wala nimo gihatagan ug tubig nga mainom ang mga tawong gipangkapoy; nagdinalo ka ug tinapay sa mga tawong gipanggutom,
8 A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
bisan tuod ikaw, ang kusgan ug usa ka halangdon nga tawo, nagpanag-iya sa kalibotan ug nagpuyo niini.
9 Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
Gipapahawa nimo ang mga biyuda nga walay dala; ang mga bukton sa walay mga amahan nangabali.
10 Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
Busa, ang mga lit-ag naglibot kanimo, ug ang kalit nga kahadlok makapagubot kanimo.
11 Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
Adunay kangitngit, hinungdan nga dili ka makakita; ug ang kadagaya sa tubig magatabon kanimo.
12 Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
Dili ba ang Dios anaa man sa langit? Tan-awa ang kataas sa mga bituon, unsa sila kataas!
13 És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
Makaingon kamo, 'Unsa man ang nasayran sa Dios? Makahukom ba siya pinaagi sa kabaga sa kangitngit?
14 Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
Ang baga nga mga panganod nagatabon kaniya, aron nga dili siya makakita kanato; nagalakaw siya sa lig-on nga ali sa langit.'
15 Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
Ipadayon mo ba gihapon ang daang dalan nga gisubay sa tawong daotan—
16 A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
alang niadtong gisakmit sa wala pa ang ilang panahon, kadtong gianod ang ilang mga patukoranan sama sa suba,
17 A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
kadtong miingon sa Dios, 'Palayo kanamo'; kadtong nagsulti, 'Unsa man ang mabuhat sa Makagagahom kanato?'
18 Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
Hinuon gipuno niya ang ilang mga balay sa maayong mga butang; ang mga laraw sa daotang mga tawo halayo kanako.
19 Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
Makakita ang matarong nga mga tawo sa ilang kapalaran ug malipay; ang walay kabangkaagang mga tawo magkatawa kanila sa pagtamay.
20 Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
Magaingon sila, 'Sa pagkatinuod kadtong magaalsa batok kanato mangawala; ang kalayo maglamoy sa ilang mga kabtangan.'
21 Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
Karon pag-uyon sa Dios ug pagpasig-uli uban kaniya; kay sa niana nga paagi, ang maayo moabot kanimo.
22 Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
Dawata, naghangyo ako kanimo, ang pagpanudlo naggikan sa iyang baba; ibutang ang iyang mga pulong sa imong kasingkasing.
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
Kung mobalik ka sa Makagagahom, mahimo kang lig-on, kung ipahilayo nimo ang daotan diha sa imong mga tolda.
24 Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
Ibutang ang imong katigayonan sa abog, ang bulawan sa Ophir nga anaa sa mga bato sa kasapaan,
25 És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
ug ang Makagagahom mao ang imong bahandi, ug bililhon nga plata alang kanimo.
26 Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
Ug unya magmalipayon ka tungod sa Makagagahom; ihangad nimo ang imong nawong ngadto sa Dios.
27 Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
Moampo ka kaniya, ug dunggon ka niya; mobayad ka sa imong panumpa kaniya.
28 Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
Magbuhat ka ug bisan unsa nga butang, ug himoon kining malampuson alang kanimo; modan-ag ang kahayag sa imong mga dalan.
29 Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
Ipaubos sa Dios kadtong mapahitas-on nga tawo, ug luwason niya kadtong nagpaubos.
30 Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
Tabangan niya ang tawo nga walay kabangkaagan; luwason ka pinaagi sa kahinlo sa imong mga kamot.”
