Jób 21
1 Felele pedig Jób, és monda:
Eyüp şöyle yanıtladı:
2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
“Sözümü dikkatle dinleyin, Bana verdiğiniz avuntu bu olsun.
3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
Bırakın ben de konuşayım, Ben konuştuktan sonra alay edin.
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
“Yakınmam insana mı karşı? Niçin sabırsızlanmayayım?
5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
Bana bakın da şaşın, Elinizi ağzınıza koyun.
6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
Bunu düşündükçe içimi korku sarıyor, Bedenimi titreme alıyor.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
Kötüler niçin yaşıyor, Yaşlandıkça güçleri artıyor?
8 Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
Çocukları sapasağlam çevrelerinde, Soyları gözlerinin önünde.
9 Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
Evleri güvenlik içinde, korkudan uzak, Tanrı'nın sopası onlara dokunmuyor.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
Boğalarının çiftleşmesi hiç boşa çıkmaz, İnekleri hep doğurur, hiç düşük yapmaz.
11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
Çocuklarını sürü gibi salıverirler, Yavruları oynaşır.
12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
Tef ve lir eşliğinde şarkı söyler, Ney sesiyle eğlenirler.
Ömürlerini bolluk içinde geçirir, Esenlik içinde ölüler diyarına inerler. (Sheol h7585)
14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
Tanrı'ya, ‘Bizden uzak dur!’ derler, ‘Yolunu öğrenmek istemiyoruz.
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
Her Şeye Gücü Yeten kim ki, O'na kulluk edelim? Ne kazancımız olur O'na dua etsek?’
16 Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
Ama zenginlikleri kendi ellerinde değil. Kötülerin öğüdü benden uzak olsun.
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
“Kaç kez kötülerin kandili söndü, Başlarına felaket geldi, Tanrı öfkelendiğinde paylarına düşen kederi verdi?
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
Kaç kez rüzgarın sürüklediği saman gibi, Kasırganın uçurduğu saman çöpü gibi oldular?
19 Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
‘Tanrı babaların cezasını çocuklarına çektirir’ diyorsunuz, Kendilerine çektirsin de bilsinler nasıl olduğunu.
20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
Yıkımlarını kendi gözleriyle görsünler, Her Şeye Gücü Yeten'in gazabını içsinler.
21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
Çünkü sayılı ayları sona erince Geride bıraktıkları aileleri için niye kaygı çeksinler?
22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
“En yüksektekileri bile yargılayan Tanrı'ya Kim akıl öğretebilir?
23 Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
Biri gücünün doruğunda ölür, Büsbütün rahat ve kaygısız.
24 Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
Bedeni iyi beslenmiş, İlikleri dolu.
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
Ötekiyse acı içinde ölür, İyilik nedir hiç tatmamıştır.
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
Toprakta birlikte yatarlar, Üzerlerini kurt kaplar.
27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
“Bakın, düşüncelerinizi, Bana zarar vermek için kurduğunuz düzenleri biliyorum.
28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
‘Büyük adamın evi nerede?’ diyorsunuz, ‘Kötülerin çadırları nerede?’
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
Yolculara hiç sormadınız mı? Anlattıklarına kulak asmadınız mı?
30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
Felaket günü kötü insan esirgenir, Gazap günü ona kurtuluş yolu gösterilir.
31 Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
Kim davranışını onun yüzüne vurur? Kim yaptığının karşılığını ona ödetir?
32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
Mezarlığa taşınır, Kabri başında nöbet tutulur.
33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
Vadi toprağı tatlı gelir ona, Herkes ardından gider, Önüsıra gidenlerse sayısızdır.
34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
“Boş laflarla beni nasıl avutursunuz? Yanıtlarınızdan çıkan tek sonuç yalandır.”
