< Jób 21 >
1 Felele pedig Jób, és monda:
Entonces Job respondió,
2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
“Escucha con atención mi discurso. Que esto te sirva de consuelo.
3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
Permíteme, y yo también hablaré. Después de que yo haya hablado, burlate.
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
En cuanto a mí, ¿es mi queja ante el hombre? ¿Por qué no debería estar impaciente?
5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
Mírame y asómbrate. Pon la mano en la boca.
6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
Cuando me acuerdo, me siento turbado. El horror se apodera de mi carne.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
“¿Por qué viven los malvados? ¿envejecer, sí, y hacerse poderoso en el poder?
8 Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
Su hijo está establecido con ellos ante sus ojos, su descendencia ante sus ojos.
9 Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
Sus casas están a salvo del miedo, ni la vara de Dios sobre ellos.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
Sus toros se reproducen sin falta. Sus vacas paren y no abortan.
11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
Envían a sus pequeños como un rebaño. Sus hijos bailan.
12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
Cantan al son de la pandereta y el arpa, y se regocijan con el sonido de la pipa.
13 Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; (Sheol )
Pasan sus días en la prosperidad. En un instante bajan al Seol. (Sheol )
14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
Le dicen a Dios: “Apártate de nosotros”, porque no queremos saber de tus costumbres.
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
¿Qué es el Todopoderoso, para que le sirvamos? ¿Qué provecho vamos a tener si le rezamos?
16 Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
He aquí que su prosperidad no está en su mano. El consejo de los malvados está lejos de mí.
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
“Cuántas veces se apaga la lámpara de los impíos, que su calamidad venga sobre ellos, que Dios reparte penas en su ira?
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
Cuántas veces son como rastrojos ante el viento, como paja que se lleva la tormenta?
19 Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
Dices: “Dios hace recaer su iniquidad sobre sus hijos”. Que se recompense a sí mismo, para que lo sepa.
20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
Que sus propios ojos vean su destrucción. Que beba de la ira del Todopoderoso.
21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
Pues qué le importa su casa después de él, cuando el número de sus meses se corta?
22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
“¿Alguien enseñará el conocimiento de Dios, ya que juzga a los que están en lo alto?
23 Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
Uno muere con todas sus fuerzas, estando totalmente a gusto y tranquilo.
24 Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
Sus cubos están llenos de leche. La médula de sus huesos se humedece.
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
Otro muere en la amargura del alma, y nunca sabe bien.
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
Se acuestan por igual en el polvo. El gusano los cubre.
27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
“He aquí que conozco tus pensamientos, los planes con los que me equivocas.
28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
Porque decís: “¿Dónde está la casa del príncipe? ¿Dónde está la tienda en la que vivían los malvados?
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
¿No has preguntado a los caminantes? ¿No conoces sus evidencias?
30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
que el hombre malo está reservado para el día de la calamidad, que son llevados al día de la ira?
31 Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
¿Quién declarará su camino a la cara? ¿Quién le pagará lo que ha hecho?
32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
Sin embargo, será llevado a la tumba. Los hombres vigilarán la tumba.
33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
Los terrones del valle serán dulces para él. Todos los hombres irán detrás de él, como hubo innumerables antes de él.
34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
Así quecómo puedes consolarme con tonterías, porque en sus respuestas sólo queda la falsedad”.