Jób 21
1 Felele pedig Jób, és monda:
Ipapo Jobho akapindura akati:
2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
“Teereresa mashoko angu; uku ngakuve kunyaradza kwaunondipa.
3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
Ndiitire mwoyo murefu ndichitaura hangu, uye kana ndapedza kutaura, urambe uchiseka hako.
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
“Ko, kunyunyuta kwangu kwakanangana nomunhu here? Ndingatadza seiko kuora mwoyo?
5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
Nditarire ushamiswe; ufumbire muromo wako noruoko.
6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
Ndinotya, pandinofunga izvi; kudedera kunobata muviri wangu.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
Nemhaka yeiko vakaipa vachirarama, vachikwegura uye vachiwedzerwa simba?
8 Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
Vanoona vana vavo vachikura ivo vachiri vapenyu, zvizvarwa zvavo pamberi pavo.
9 Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
Misha yavo igere zvakanaka uye haina chainotya; shamhu yaMwari haisi pamusoro pavo.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
Hando dzavo hadzikonewi kubereka, mhou dzavo dzinobereka mhuru dzisingasvodzi.
11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
Vanobudisa vana vavo seboka ramakwai; vapwere vavo vanopembera vachitamba.
12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
Vanoimba vachiridzirwa tambureni nembira; vanofarira kurira kwenyere.
Vanopedza makore avo mukubudirira uye vanopinda muguva nenguva isipi. (Sheol h7585)
14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
Kunyange zvakadaro vanoti kuna Mwari, ‘Tisiyei takadaro! Hatina hanya nokuziva nzira dzenyu.
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
Wamasimba Ose ndianiko, kuti timushumire? Tinowaneiko kana tikamunamata?’
16 Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
Asi kubudirira kwavo hakusi mumaoko avo, naizvozvo ndinomira kure nerangano yevakaipa.
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
“Kunyange zvakadaro, kanganiko kanodzimwa mwenje wevakaipa? Kanganiko vachiwirwa nenjodzi, magumo anotarwa naMwari mukutsamwa kwake?
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
Vanofanana namakoto anopeperetswa nemhepo runganiko, sehundi inokukurwa nedutu?
19 Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
Zvinonzi, ‘Mwari anochengetera vana vomunhu kutongwa.’ Ngaamutsive iye amene, kuitira kuti agozviziva!
20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
Meso ake pachake ngaaone kuparadzwa kwake; iye ngaanwe kutsamwa kwoWamasimba Ose.
21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
Nokuti ane hanya yeiko nemhuri yaanosiya shure, mwedzi yaakagoverwa zvoyopera?
22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
“Ko, pane munhu angagona kudzidzisa ruzivo kuna Mwari here, iye achitonga kunyange vari pamusoro-soro?
23 Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
Mumwe munhu anofa achine simba rake rizere, akachengetedzeka uye akagadzikana,
24 Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
muviri wake wakagwinya, mapfupa ake azere nomwongo.
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
Mumwe munhu anofa ane shungu dzomwoyo, asina kumbonakidzwa nezvipi zvazvo zvakanaka.
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
Vanovata muguruva pamwe chete, uye honye dzinovafukidza vose.
27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
“Ndinoziva chose zvamunofunga, iwo mano amungandikanganisa nawo.
28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
Imi munoti, ‘Imba yomunhu mukuru iripiko zvino, iwo matende aigarwa navanhu vakaipa?’
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
Hauna kumbobvunza vafambi vaya here? Hauna kuva nehanya nenhoroondo dzavo here,
30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
dzokuti munhu akaipa anodarikwa pazuva renjodzi, kuti anorwirwa pazuva rokutsamwa?
31 Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
Ndianiko anotsoropodza mafambiro ake pachena? Ndianiko anomuripira pane zvaakaita?
32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
Iye anotakurwa achiendeswa kuguva, uye rinda rake rinorindwa.
33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
Ivhu romunhika rinotapira kwaari; vanhu vose vanomutevera, uye anotungamirirwa navazhinji vasingaverengeki.
34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
“Saka mungandinyaradza sei nezvisina maturo? Hapana chasara pakupindura kwenyu asi nhema dzoga!”
