< Jób 21 >
1 Felele pedig Jób, és monda:
Awo Yobu n’addamu n’ayogera nti,
2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
“Muwulirize n’obwegendereza ebigambo byange, era kino kibazzeemu amaanyi.
3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
Mungumiikirizeeko nga njogera, oluvannyuma museke.
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
“Okwemulugunya kwange nkw’olekezza muntu? Lwaki okugumiikiriza tekunzigwako?
5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
Muntunuulire mwewuunye, mujja kukwata ne ku mumwa.
6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
Bwe ndowooza ku kino, nfuna entiisa; omubiri gwange ne gukankana.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
Lwaki abakozi b’ebibi bawangaala, ne bakaddiwa ne beeyongera n’amaanyi?
8 Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
Balaba abaana baabwe bwe banywezebbwa, ezzadde lyabwe nga balaba.
9 Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
Amaka gaabwe gaba n’emirembe nga temuli kutya; omuggo gwa Katonda tegubabeerako.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
Ennume zaabwe teziremererwa, ente zaabwe enkazi zizaala awatali kusowola mwana gwazo.
11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
Abaana baabwe bagendera wamu nga kisibo; obuto ne bubeera mu kuzina.
12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
Bayimbira ku bitaasa n’ennanga, ne basanyukira eddoboozi ly’omulere.
13 Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; (Sheol )
Emyaka gyabwe gyonna babeera bulungi, mangwago ne bakka mu ntaana. (Sheol )
14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
Kyokka bagamba Katonda nti, ‘Tulekere emirembe gyaffe! Tetwegomba kumanya makubo go.
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
Ayinzabyonna ye ani tulyoke tumuweereze? Kiki kye tuganyulwa bwe tumusaba?’
16 Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
Naye obugagga bwabwe tebuli mu mikono gyabwe, noolwekyo amagezi g’abakozi b’ebibi ganneewunyisa.
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
“Ettaala y’abakozi b’ebibi yo, ezikira emirundi emeka? Ennaku ebajjira emirundi emeka? Katonda abatuusaako obulumi, ng’abasunguwalidde.
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
Bali ng’ebisasiro ebitwaalibwa empewo; ng’ebisusunku embuyaga bye zitwala.
19 Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
Katonda abonereza abaana olw’ekibi kya bakitaabwe. Asasule omuntu yennyini oyo alyoke ategeere!
20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
Leka amaaso ge ye yennyini galabe okuzikirira; leka anywe ku kiruyi kya Ayinzabyonna.
21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
Kubanga aba afaayo ki ku maka g’aba alese, nga emyezi gye egyamutegekerwa giweddeko?
22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
“Eriyo ayinza okuyigiriza Katonda amagezi, kubanga asalira omusango n’abo abasinga okuba aba waggulu?
23 Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
Omusajja omu afiira w’abeerera ow’amaanyi, nga munywevu ddala ali mu mirembe gye,
24 Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
omubiri gwe nga guliisiddwa bulungi, amagumba ge nga gajjudde obusomyo.
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
Omusajja omulala n’afa ng’alina obulumi ku mutima, nga teyafuna kintu kyonna kirungi.
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
Ne beebaka kye kimu mu ttaka, envunyu ne zibabikka bombi.
27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
“Mmanyi bulungi ddala kye mulowooza, enkwe ze mwagala okunsalira.
28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
Mugamba nti, ‘Kaakano eruwa ennyumba y’omusajja ow’amaanyi, eweema abasajja abakozi b’ebibi mwe baabeeranga?’
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
Temwebuuzanga ku abo abatambula eŋŋendo? Temukkiriza bye babagamba,
30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
nti omusajja omukozi w’ebibi awona ku lunaku olw’emitawaana, era awona ku lunaku olw’ekiruyi?
31 Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
Ani avumirira ebikolwa bye maaso ku maaso, ani amusasula ebyo by’akoze?
32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
Atwalibwa ku ntaana, era amalaalo ge gakuumibwa.
33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
Ettaka eriri mu lusenyi limuwoomera, abantu bonna bamugoberera, n’abalala abatamanyiddwa muwendo ne bamukulembera.
34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
“Kaakano musobola mutya okuŋŋumya n’ebitaliimu? Tewali kisigaddeyo ku bye mwanzizeemu wabula obulimba!”