Jób 21
1 Felele pedig Jób, és monda:
But Job answered and said:
2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
Hear attentively my words, And let this be your consolation.
3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
Bear with me, that I may speak; And after I have spoken, mock on!
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
Is my complaint concerning man? Why then should I not be angry?
5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
Look upon me, and be astonished, And lay your hand upon your mouth!
6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
When I think of it, I am confounded; Trembling taketh hold of my flesh.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
Why is it that the wicked live, Grow old, yea, become mighty in substance?
8 Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
Their children are established in their sight with them, And their offspring before their eyes.
9 Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
Their houses are in peace, without fear, And the rod of God cometh not upon them.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
Their bull gendereth, and faileth not; Their cow calveth, and casteth not her calf.
11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
They send forth their little ones like a flock, And their children dance.
12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
They sing to the timbrel and harp, And rejoice at the sound of the pipe.
They spend their days in prosperity, And in a moment go down to the under-world. (Sheol h7585)
14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
And yet they say unto God, “Depart from us! We desire not the knowledge of thy ways!
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
Who is the Almighty, that we should serve him? And what will it profit us, if we pray to him?”
16 Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
[[Ye say, ]] “Lo! their prosperity is not secure in their hands! Far from me be the conduct of the wicked!”
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
How often is it, that the lamp of the wicked is put out? And that destruction cometh upon them, And that He dispenseth to them tribulations in his anger?
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
How often are they as stubble before the wind, Or as chaff, which the whirlwind carrieth away?
19 Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
“But” [[say ye]] “God layeth up his iniquity for his children.” Let him requite the offender, and let him feel it!
20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
Let his own eyes see his destruction, And let him drink of the wrath of the Almighty!
21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
For what concern hath he for his household after him, When the number of his own months is completed?
22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
Who then shall impart knowledge to God, —To him that judgeth the highest?
23 Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
One dieth in the fulness of his prosperity, Being wholly at ease and quiet;
24 Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
His sides are full of fat, And his bones moist with marrow.
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
Another dieth in bitterness of soul, And hath not tasted pleasure.
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
Alike they lie down in the dust, And the worms cover them.
27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
Behold, I know your thoughts, And the devices by which ye wrong me.
28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
For ye say, “Where is the house of the oppressor, And where the dwelling-places of the wicked?”
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
Have ye never inquired of travellers, And do ye not know their tokens,
30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
That the wicked is spared in the day of destruction, And that he is borne to his grave in the day of wrath?
31 Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
Who will charge him with his conduct to his face, And who will requite him for the evil he hath done?
32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
Even this man is borne with honor to the grave; Yea, he watcheth over his tomb.
33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
Sweet to him are the sods of the valley: And all men move after him, As multitudes without number before him.
34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
Why then do ye offer your vain consolations? Your answers continue false.
