Jób 21
1 Felele pedig Jób, és monda:
And Job answers and says:
2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
“Hear my word diligently, And this is your consolation.
3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
Bear with me, and I speak, And after my speaking—you may deride.
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
[Is] my complaint [against] man? And if [so], why may my temper not become short?
5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
Turn to me, and be astonished, And put hand to mouth.
6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
Indeed, if I have remembered, then I have been troubled. And my flesh has taken fright.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
Why do the wicked live? They have become old, Indeed, they have been mighty in wealth.
8 Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
Their seed is established, Before their face with them, And their offspring before their eyes.
9 Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
Their houses [are] peace without fear, Nor [is] a rod of God on them.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
His bullock breeds without fail. His cow brings forth safely, and does not miscarry.
11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
They send forth their sucklings as a flock, And their children skip,
12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
They lift [themselves] up at timbrel and harp, And rejoice at the sound of a pipe.
They wear out their days in good, And in a moment go down [to] Sheol. (Sheol h7585)
14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
And they say to God, Turn aside from us, And the knowledge of Your ways We have not desired.
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
What [is] the Mighty One that we serve Him? And what do we profit when we meet with Him?
16 Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
Behold, their good [is] not in their hand (The counsel of the wicked Has been far from me).
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
How often is the lamp of the wicked extinguished, And their calamity comes on them? He apportions pangs in His anger.
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
They are as straw before wind, And as chaff a windstorm has stolen away,
19 Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
God lays up for his sons his sorrow, He gives repayment to him—and he knows.
20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
His own eyes see his destruction, And he drinks of the wrath of the Mighty.
21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
For what [is] his delight in his house after him, And the number of his months cut off?
22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
Does [one] teach knowledge to God, Since He judges [those] on high?
23 Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
This [one] dies in his perfect strength, Wholly at ease and quiet.
24 Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
His breasts have been full of milk, And marrow moistens his bones.
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
And this [one] dies with a bitter soul, And has not eaten with gladness.
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
Together they lie down on the dust, And the worm covers them over.
27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
Behold, I have known your thoughts, And the schemes against me you do wrongfully.
28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
For you say, Where [is] the house of the noble? And where the tent—the dwelling places of the wicked?
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
Have you not asked those passing by the way? And do you not know their signs?
30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
That the wicked is spared to a day of calamity. They are brought to a day of wrath.
31 Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
Who declares his way to his face? And [for] that which he has done, Who gives repayment to him?
32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
And he is brought to the graves, And a watch is kept over the heap.
33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
The clods of the valley have been sweet to him, And he draws every man after him, And there is no numbering before him.
34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
And how do you comfort me [with] vanity, And trespass has been left in your answers?”
