< Jób 20 >

1 Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
Tad Cofars no Naēmas atbildēja un sacīja:
2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
Uz to manas sirds domas mani spiež atbildēt, un es nevaru valdīties.
3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
Es dzirdu pārmācīšanu sev par kaunu, bet mans gars savā gudrībā zinās atbildēt.
4 Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
Vai tu nezini, ka mūžam tā bijis, kamēr Dievs cilvēkus licis virs zemes,
5 Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
Ka bezdievīgo lielība ilgi nepastāv, un ka blēdnieka prieks paliek tik acumirkli?
6 Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
Jebšu viņa greznība uzkāptu līdz debesīm, un viņa galva sniegtu līdz padebešiem,
7 Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
Taču kā viņa sūds viņš mūžam zudīs; kas viņu redzējuši, tie sacīs: kur viņš ir?
8 Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
Viņš aizskries kā sapnis, ka to nevarēs atrast, un pazudīs kā parādīšana naktī.
9 A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.
Acs, kas viņu redzējusi, to vairs neredzēs, un viņa vieta to vairs neieraudzīs.
10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.
Viņa bērni pielabināsies pie nabagiem, un viņa roka dos atpakaļ viņa mantu.
11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.
Viņa kauli bija pilni jaunības spēka, bet apgulsies ar viņu pīšļos.
12 Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;
Jebšu blēdība bijusi salda viņa mutei, un viņš to slēpis apakš savas mēles,
13 És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
Un viņš to mīlējis un nepametis, bet to paturējis savā mutē:
14 Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
Taču viņa barība pārvērtīsies viņa iekšās, par odžu žultīm tā būs iekš viņa.
15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.
Mantu, ko ierijis, viņš atkal izvems, un Dievs to izgrūdīs viņam no vēdera.
16 A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,
Odžu žultis viņš zīdīs, glodeņu dzelonis viņu nokaus.
17 Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
Viņš neredzēs upes, kas ielejās tek no medus un piena.
18 A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
Viņš gan strādās, bet to atdos un no tā nebaudīs; cik viņš arī neiemantos, prieka tam nebūs.
19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
Jo viņš nospaidījis un atstājis nabagus, namus viņš laupījis, bet tos neuzcels.
20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
Jo viņa kuņģis nebija pildāms, viņš neizglābsies caur savu mantu.
21 Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.
Viņa rīklei nekas neizmuka, tādēļ viņa labums nepastāvēs.
22 Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
Pašā bagātā pilnībā viņam būs bēdas, visu apbēdināto roka nāks viņam virsū.
23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
Un notiks, lai viņa kuņģis top pilns, tad (Dievs) uz viņu sūtīs savas bardzības karstumu un uz viņu liks lītin līt, lai to rij.
24 Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.
Viņš bēgs no dzelzs bruņām, un vara stops viņam izšaus cauri.
25 Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.
Viņš izvelk un no viņa miesām nāk ārā, no viņa žultīm spīdoša dzelzs, un nāves šausmas viņu pārņem.
26 Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
Visāda tumsība apklās viņa krājumu, neuzpūsts uguns viņu aprīs, un nomaitās to atlikumu viņa dzīvoklī.
27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
Debess viņa noziegumu darīs zināmu, un zeme celsies pret viņu.
28 Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.
Viņa nama krājums aizies, viņam izšķīdīs Dieva dusmības dienā.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.
Šī ir bezdievīga cilvēka daļa no Dieva, un viņa nospriesta mantība no tā stiprā Dieva.

< Jób 20 >