Jób 20

1 Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

Alors Sophar de Naama prit la parole et dit:

2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

C’est pourquoi mes pensées me suggèrent une réponse, et, à cause de mon agitation, j’ai hâte de la donner.

3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

J’ai entendu des reproches qui m’outragent; dans mon intelligence, mon esprit trouvera la réplique.

4 Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

Sais-tu bien que, de tout temps, depuis que l’homme a été placé sur la terre,

5 Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

le triomphe des méchants a été court, et la joie de l’impie d’un moment?

6 Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:

Quand il porterait son orgueil jusqu’au ciel, et que sa tête toucherait aux nues,

7 Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?

comme son ordure, il périt pour toujours; ceux qui le voyaient disent: « Où est-il? »

8 Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.

Il s’envole comme un songe, et on ne le trouve plus; il s’efface comme une vision de la nuit.

9 A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.

L’œil qui le voyait ne le découvre plus; sa demeure ne l’apercevra plus.

10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.

Ses enfants imploreront les pauvres, de ses propres mains il restituera ses rapines.

11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.

Ses os étaient pleins de ses iniquités cachées; elles dormiront avec lui dans la poussière.

12 Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;

Parce que le mal a été doux à sa bouche, qu’il l’a caché sous sa langue,

13 És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:

qu’il l’a savouré sans l’abandonner, et l’a retenu au milieu de son palais:

14 Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

sa nourriture tournera en poison dans ses entrailles, elle deviendra dans son sein le venin de l’aspic.

15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.

Il a englouti des richesses, il les vomira; Dieu les retirera de son ventre.

16 A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,

Il a sucé le venin de l’aspic, la langue de la vipère le tuera.

17 Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.

Il ne verra jamais couler les fleuves, les torrents de miel et de lait.

18 A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

Il rendra ce qu’il a gagné et ne s’en gorgera pas, dans la mesure de ses profits, et il n’en jouira pas.

19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.

Car il a opprimé et délaissé les pauvres, il a saccagé leur maison, et ne l’a pas rétablie:

20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.

son avidité n’a pu être rassasiée, il n’emportera pas ce qu’il a de plus cher.

21 Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.

Rien n’échappait à sa voracité; aussi son bonheur ne subsistera pas.

22 Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.

Au sein de l’abondance, il tombe dans la disette; tous les coups du malheur viennent sur lui.

23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.

Voici pour lui remplir le ventre: Dieu enverra sur lui le feu de sa colère, elle pleuvra sur lui jusqu’en ses entrailles.

24 Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.

S’il échappe aux armes de fer, l’arc d’airain le transperce.

25 Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.

Il arrache le trait, il sort de son corps, l’acier sort étincelant de son foie; les terreurs de la mort tombent sur lui.

26 Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.

Une nuit profonde engloutit ses trésors; un feu que l’homme n’a pas allumé le dévore, et consume tout ce qui restait dans sa tente.

27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.

Les cieux révéleront son iniquité, et la terre s’élèvera contre lui.

28 Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.

L’abondance de sa maison sera dispersée, elle disparaîtra au jour de la colère.

29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.

Telle est la part que Dieu réserve au méchant, et l’héritage que lui destine Dieu.