Jób 20
1 Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
Then responded Zophar the Naamathite, and said: —
2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
Not so, do my thoughts answer me, and to this end, is my haste within me:
3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
The correction meant to confound me, I must hear, but, the spirit—out of my understanding, will give me a reply.
4 Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
Knowest thou, this—from antiquity, from the placing of man upon earth: —
5 Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
That, the joy-shout of the lawless, is short, and, the rejoicing of the impious, for a moment?
6 Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
Though his elevation mount up to the heavens, and, his head, to the clouds, doth reach,
7 Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
Like his own stubble, shall he utterly perish, They who had seen him, shall say, Where is he?
8 Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
Like a dream, shall he fly away, and they shall not find him, yea he shall be chased away, as a vision of the night.
9 A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.
The eye that hath scanned him, shall not do it again, neither, any more, shall his place behold him:
10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.
His children, shall seek the favour of the poor, and, his own hand, shall give back his wealth.
11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.
His bones, are full of youthful vigour, yet, with him—in the dust, shall it lie down.
12 Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;
Though, a sweet taste in his mouth, be given by vice, though he hide it under his tongue;
13 És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
Though he spare it, and will not let it go, but retain it in the midst of his mouth,
14 Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
His food, in his stomach, is changed, the gall of adders, within him!
15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.
Wealth, hath he swallowed, and hath vomited the same, Out of his belly, shall, GOD, drive it forth:
16 A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,
The poison of adders, shall he suck, The tongue of the viper shall slay him;
17 Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
Let him not see in the channels the flowings of torrents of honey and milk.
18 A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
In vain, he toiled, he shall not swallow, like wealth to be restored, in which he cannot exult!
19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
For he hath oppressed—hath forsaken the poor, A house, hath he seized, which he cannot rebuild.
20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
Surely he hath known no peace in his inmost mind, —With his dearest thing, shall he not get away:
21 Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.
Nothing escaped his devouring greed, —For this cause, shall his prosperity not continue:
22 Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
When his abundance is gone, he shall be in straits, All the power of distress, shall come upon him.
23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
It shall be that, to fill his belly, he will thrust at him the glow of his anger, and rain [it] upon him for his punishment.
24 Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.
He shall flee from the armour of iron, —There shall pierce him, a bow of bronze!
25 Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.
He hath drawn it out, and it hath come forth out of his back, —yea the flashing arrow-head, out of his gall, There shall march on him—terrors:
26 Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
Every misfortune, is laid up for his treasures, —There shall consume, a fire, not blown up, —it shall destroy what remaineth in his tent:
27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
The heavens shall reveal his iniquity, and, the earth, be rising up against him:
28 Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.
The increase of his house shall vanish, melting away in the day of his anger.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.
This, is the portion of the lawless man, from God, and the inheritance decreed him from the Mighty One.
