< Jób 20 >

1 Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
Da svarede Zofar, Naamathiten, og sagde:
2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
Derfor give mine Tanker mig Svar, og fordi jeg har Hast i mit Indre.
3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
Jeg maa høre en Undervisning til Forsmædelse for mig; men Aanden svarer mig ud af min Forstand.
4 Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
Ved du dette, som har været af Evighed, siden Mennesker sattes paa Jorden:
5 Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
At de ugudeliges Frydeskrig er stakket, og den vanhelliges Glæde kun varer et Øjeblik?
6 Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
Om hans Højhed steg op til Himmelen, og hans Hoved naaede til Skyen,
7 Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
saa skal han dog svinde hen for evigt som Skarn; de, som saa ham, skulle sige: Hvor er han?
8 Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
Ligesom en Drøm skal han bortfly, og man skal ikke finde ham; og han skal forjages som et Syn om Natten.
9 A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.
Det Øje, som har set ham, skal ikke se ham mere, og hans Sted skal ikke beskue ham ydermere.
10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.
Hans Børn skulle søge at behage de ringe, og hans Hænder skulle give hans Formue tilbage.
11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.
Hans Ben vare fulde af Ungdomskraft, men den skal ligge i Støvet med ham.
12 Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;
Er Ondskab end sød i hans Mund, vilde han end dølge den under sin Tunge,
13 És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
vilde han end spare den og ikke slippe den, men holde den tilbage i sin Gane:
14 Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
Saa vilde dog hans Brød forvandle sig i hans Indvolde og blive til Øglegalde inden i ham.
15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.
Han nedslugte Gods, men han skal udspy det; Gud skal drive det ud af hans Bug.
16 A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,
Han indsugede Øglegift; Otterslangens Tunge skal dræbe ham.
17 Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
Ej skue han Strømme, ej Bække, som flyde med Honning og Mælk.
18 A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
Han skal tilbagegive det, han har havt Umage for, og ikke nyde det; som Gods, han har erhvervet, og han skal ikke fryde sig.
19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
Thi han fortrykte de ringe og lod dem ligge; han røvede et Hus, og han byggede det ikke.
20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
Fordi han ikke har vidst at være rolig i sin Bug, skal han ikke undkomme ved sit kostelige Gods.
21 Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.
Der var ingen tilovers, han jo fortærede, derfor skal hans Lykke ikke blive varig.
22 Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
Naar han har fuldt op i Overflod, skal han dog blive bange, hver lidendes Haand skal komme over ham.
23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
For at fylde hans Bug sende Gud sin grumme Vrede over ham, og lade det regne over ham, som skal fortære ham!
24 Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.
Han skal fly for Jernrustning, en Kobberbue skal gennemskyde ham.
25 Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.
Han drager Pilen ud, og den gaar ud af hans Liv, den lynende Od kommer ud af hans Galde; Forfærdelser overfalde ham.
26 Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
Mørket er helt opbevaret for hans Skatte, en Ild, der ikke pustes til, skal fortære ham; det skal gaa den ilde, som er bleven tilbage i hans Telt.
27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
Himmelen skal aabenbare hans Misgerning, og Jorden skal rejse sig imod ham.
28 Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.
Hans Hus's Indtægt skal bortføres; den skal flyde bort paa Guds Vredes Dag.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.
Dette er et ugudeligt Menneskes Lod fra Gud og hans tilsagte Arv fra Gud.

< Jób 20 >