Jób 20
1 Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
Odpovídaje pak Zofar Naamatský, řekl:
2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
Z příčiny té myšlení má k odpovídání tobě nutí mne, a to abych rychle učinil,
3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
Že kárání k zahanbení svému slyším, pročež duch můj osvícený nutí mne, aťbych odpovídal.
4 Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
Zdaž nevíš o tom, že od věků, a jakž postavil Bůh člověka na zemi,
5 Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
Plésání bezbožných krátké jest, a veselí pokrytce jen na chvílku?
6 Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
Byť pak vstoupila až k nebi pýcha jeho, a hlava jeho oblaku by se dotkla,
7 Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
Však jako lejno jeho na věky zahyne. Ti, kteříž jej vídali, řeknou: Kam se poděl?
8 Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
Jako sen pomine, aniž ho naleznou; nebo uteče jako vidění noční.
9 A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.
Oko, kteréž ho vídalo, již ho nikdy neuzří, aniž více patřiti bude na něj místo jeho.
10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.
Synové jeho budou přízně u nuzných hledati, a ruce jeho musejí zase vraceti loupež svou.
11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.
Kosti jeho naplněny jsou hříchy mladosti jeho, a s ním v prachu lehnou.
12 Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;
A ačkoli zlost sladne v ústech jeho, a chová ji pod jazykem svým;
13 És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
Kochá se v ní, a nepouští jí, ale zdržuje ji u prostřed dásní svých:
14 Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
Však pokrm ten ve střevách jeho promění se; bude jako žluč hadů nejlítějších u vnitřnostech jeho.
15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.
Zboží nahltané vyvrátí, z břicha jeho Bůh silný je vyžene.
16 A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,
Jed hadů lítých ssáti bude, zabije ho jazyk ještěrčí.
17 Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
Neuzří pramenů potoků a řek medu a másla.
18 A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
Navrátí úsilé cizí, a nezažive ho, vedlé nátisku svého rozličného; nebude na ně vesel.
19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
Nebo utiskal a opouštěl nuzné, dům zloupil a nestavěl ho.
20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
Pročež nesezná nic pokojného v životě svém, aniž které nejrozkošnější své věci bude moci zachovati.
21 Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.
Nic mu nepozůstane z pokrmu jeho, tak že nebude míti, čím by se troštoval.
22 Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
Byť pak i dovršena byla hojnost jeho, ssoužení míti bude; každá ruka trapiče oboří se na něj.
23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
By měl čím naplniti břicho své, dopustí na něj Bůh prchlivost hněvu svého, kterouž na něj dštíti bude i na pokrm jeho.
24 Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.
Když utíkati bude před zbrojí železnou, prostřelí ho lučiště ocelivé.
25 Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.
Střela vyňata bude z toulu a vystřelena, nadto meč pronikne žluč jeho; a když odcházeti bude, přikvačí jej hrůzy.
26 Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
Všeliká neštěstí jsou polečena v skrýších jeho, zžíře jej oheň nerozdmýchaný, zle se povede i pozůstalému v stanu jeho.
27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
Odkryjí nebesa nepravost jeho, a země povstane proti němu.
28 Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.
Rozptýlena bude úroda domu jeho, rozplyne se v den hněvu jeho.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.
Tenť jest podíl člověka bezbožného od Boha, to, pravím, dědictví vyrčené jemu od Boha silného.
