< Jób 20 >
1 Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
Te phoeiah Naamathi Zophar loh a doo tih,
2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
“Te dongah ka pomnah kai n'thuung tih kamah khuiah ka tawn uh coeng dongah ni.
3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
Ka thuituennah he mingthae la ka yaak dongah ka yakmingnah dongah mueihla loh kai n'doo.
4 Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
Suen lamloh diklai dongah hlang a khueh parhi te na ming a?
5 Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
Halang kah omngaih laa tah yoei tih lailak kah kohoenah khaw mikhaptok hil mai ni.
6 Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
A thinlennah te vaan duela cet tih a lu loh khomai duela puet cakhaw,
7 Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
a aek bangla a yoeyah la milh vetih anih aka hmu rhoek loh, “Anih ta?” a ti uh ni.
8 Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
Mang bangla a ding phoeiah tah anih te hmu uh pawh. Khoyin kah olphong bangla khum hmata.
9 A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.
A mik loh a hmuh khaw rhaep mahpawh. Anih te amah hmuen ah mae voel mahpawh.
10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.
A ca rhoek loh tattloel rhoek te a moeithen uh tih a kut loh a thahuem te a mael uh.
11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.
A rhuh tah a cacawn rhoek bangla hah uh dae a cacawn rhoek khaw amah neh laipi dongah ni a yalh eh.
12 Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;
A ka dongah tui mai cakhaw boethae te a lai hmui ah a thuh.
13 És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
Te te a hnaih tih a toeng pawt dongah a ka khui la a ma-uem.
14 Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
A bung khuikah a buh te a khui ah minta sue la poeh ni.
15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.
Khuehtawn a dolh vaengah a bung khui lamloh lok vetih anih te Pathen loh a talh ni.
16 A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,
Minta sue loh a khut vetih rhulthae lai loh amah a ngawn ni.
17 Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
Soklong, tuiva neh khorha kah khoitui neh suknaeng te hmuh mahpawh.
18 A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
Thatloh phu te a thuung akhaw a hnothung kah thadueng bangla a dolh pawt dongah yoka pawh.
19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
tattloel te a neet phoeiah amah loh a sak mueh im te a hnoo sak tih a rawth pah.
20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
A bungko lamkah thayoeituipan te ming pawt tih a nai nen khaw loeih pawh.
21 Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.
A caak ham caknoi om pawh. Te dongah a thennah poem hae mahpawh.
22 Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
A khuehtawn neh a hah vaengah anih te a daengdaeh vetih thakthaekung kah kut boeih te anih soah thoeng ni.
23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
Anih bung hah sak ham a taengah amah kah thintoek thinsa a tueih pah vetih a buhcak te anih soah a tlan sak.
24 Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.
Thicung lungpok haica lamloh yong dae anih te rhohum lii loh a kah.
25 Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.
A yueh vaengah a pumpu lamloh a pawlh pah. Te vaengah a hmuet khui lamkah mueirhih te amah soah rhaek la a caeh pah ni.
26 Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
Hmaisuep cungkuem te khoem hamla a tung. A hmuh mueh hmai loh anih te a hlawp vetih a dap kah rhaengnaeng khaw a talh pah ni.
27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
Anih kathaesainah te vaan loh a hliphen uh vetih diklai loh amah taengah a tai pah ni.
28 Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.
A thintoeknah hnin ah tah a im kah cangpai khaw a poelyoe pah vetih a hawk pah ni.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.
Halang hlang loh tebang khoyo te Pathen taeng lamkah a dang tih Pathen loh a ol rho la a khueh pah,” a ti.