Jób 19
1 Felele pedig Jób, és monda:
Pagkatapos sumagot si Job at sinabi,
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
“Hanggang kailan ninyo ako pahihirapan at babasagin ng pira-piraso na may mga salita?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Sampung beses ninyo na akong pinagsasabihan; hindi kayo nahihiya na pinagmamalupitan ninyo ako.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
Kung totoo nga na nagkasala ako, mananatiling panagutan ko ang aking pagkakamali.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
Kung totoo nga na magmamalaki kayo laban sa akin at mapaniwala ang lahat ng mga tao na nagkasala ako,
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
kung gayon dapat alam ninyo na ginawan ako ng mali ng Diyos at nahuli ako sa kaniyang lambat.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
Tingnan ninyo, sumisigaw ako na ginawan ako ng mali, pero hindi ako narinig; nanawagan ako ng tulong, pero walang katarungan.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
Pinaderan niya ang aking daanan para hindi ako makatawid, at pinadilim niya ang aking nilalakaran.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
Hinubad niya ang aking karangalan, at kinuha niya ang korona mula sa ulo ko.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
Giniba niya ako sa bawat dako, at naglaho na ako; binunot niya ang aking mga pag-asa katulad ng isang puno.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
Pinasiklab din niya ang kaniyang galit laban sa akin; tinuturing niya ako bilang isa sa kaniyang mga kaaway.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
Nagtitipon ang mga hukbo niya, nagtayo sila ng tungtungan na panlusob laban sa akin at nagkampo sa paligid ng aking tolda.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
Nilayo niya mula sa akin ang mga kapatid ko, nilayo niya ako mula sa aking mga kakilala.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
Binigo ako ng aking mga kamag-anak; kinalimutan na ako ng malapit kong mga kaibigan.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
Ang mga taong minsang tumuloy sa bahay ko bilang panauhin pati na ang mga lingkod kong babae ay itinuring akong ibang tao; isa akong dayuhan sa paningin nila.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
Nananawagan ako sa aking lingkod, pero hindi niya ako tinutugon kahit na nagmamakaawa ako sa pamamagitan ng aking bibig.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
Nakasusulasok sa asawa ko ang aking paghinga; nakapandidiri ang aking panawagan sa sariling kong mga kapatid na lalaki at babae.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
Kahit ang mga bata ay kinasusuklaman ako; kung babangon ako para magsalita, pinagsasalitaan nila ako.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
Kinamumuhian ako ng lahat ng aking mga kaibigan; tinalikuran ako ng lahat ng mga minamahal ko.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
Nakakapit ang mga buto ko sa aking balat at laman; buto't balat na lamang ang natitira sa akin.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
Maawa kayo sa akin, maawa kayo sa akin, mga kaibigan ko, dahil hinawakan ako ng kamay ng Diyos. Bakit ninyo ako inaapi na parang kayo ang Diyos?
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Bakit hindi pa kayo nasisiyahan sa pag-ubos ng laman ko?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
O, sana ay maisulat na ngayon ang mga sinasabi ko! O, sana maitala sa aklat ang mga ito!
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
O, sana ay magpakailanmang maiukit ito ng bakal na panulat at tingga sa isang bato!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
Pero para sa akin, alam ko na nabubuhay ang aking Manunubos, at balang araw ay tatayo siya sa daigdig;
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
pagkatapos mawasak ang balat ko, iyon ay, ang aking katawan, saka makikita ko ang Diyos sa aking pangangatawan.
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
Makikita ko siya, ako mismo ang makakakita sa kaniya sa aking tabi; makikita siya ng aking mga mata, at hindi bilang isang dayuhan. Bibigay ang lamang-loob ko.
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
Kung sinasabi ninyo, 'Paano natin siya pahihirapan! Nasa kaniya ang ugat ng kaniyang mga kaguluhan',
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
matakot kayo sa espada, dahil ang poot ang nagdadala ng kaparusahan ng espada, para malaman ninyo na mayroong paghahatol.”
