< Jób 19 >

1 Felele pedig Jób, és monda:
Y Job respondió y dijo:
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
¿Cuánto tiempo harás mi vida amarga, y me quebrantas con palabras?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Diez veces me has escarnecido; no te da vergüenza de hacerme mal.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
Y, en verdad, si he estado en error, el efecto de mi error es solo en mí.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
Si se Han engrandecido contra mí, usando mi castigo como un argumento en mi contra,
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
Asegúrate de que es Dios quien me hizo mal y me tomó en su red.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
En verdad, hago un clamor contra el hombre violento, pero no hay respuesta: grito pidiendo ayuda, pero nadie toma mi causa.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
Mi camino está amurallado por él para que no pueda pasar, ha oscurecido mis caminos.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
Él ha quitado mi gloria de mí, y ha quitado la corona de mi cabeza.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
Estoy destruido por él por todos lados, y me he ido; Mi esperanza es arrancada como un árbol.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
Su ira arde contra mí, y yo soy para él como uno de sus enemigos.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
Sus ejércitos se juntan, hacen su camino alto contra mí y levantan sus tiendas alrededor de la mía.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
Él ha alejado a mis hermanos de mí; Han visto mi destino y se han vuelto extraños para mí.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
Mis relaciones y mis amigos cercanos me han abandonado, y los que viven en mi casa me sacaron de la cabeza.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
Soy extraño para mis sirvientas, y me parece que son de otro país.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
Ante mi clamor, mi siervo no me responde y tengo que rogarle.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
Mi aliento es extraño para mi esposa, y desagradable para la descendencia del cuerpo de mi madre.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
Incluso los niños pequeños no me tienen ningún respeto; cuando me levanto me dan la espalda.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
Todos los hombres de mi círculo se alejan de mí; y los que me son queridos se vuelven contra mí.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
Mis huesos están unidos a mi piel, y me he salido con la carne entre los dientes.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
¡Ten piedad de mí, ten piedad de mí, mis amigos! porque la mano de Dios está sobre mí.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
¿Por qué eres cruel conmigo, como Dios, porque siempre has dicho mal contra mí?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
¡Si tan solo mis palabras pudieran ser grabadas! ¡Si pudieran ponerse por escrito en un libro!
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
¡Y con una pluma de hierro y plomo córtate para siempre en la roca!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
Pero estoy seguro de que mi redentor está vivo, y que, en el futuro, tomará su lugar en la tierra;
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
Después de que los gusanos destruyan mi piel, aun en mi propia carne veré a Dios;
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
A quien veré de mi lado, y no como a nadie extraño. Mi corazón se rompe con el deseo.
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
Si dicen: ¡Como lo perseguiremos! porque la raíz del pecado está claramente en él.
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
Teme por la espada, porque la espada es el castigo por tales cosas, para que puedas estar seguro de que hay un juez.

< Jób 19 >