< Jób 19 >
1 Felele pedig Jób, és monda:
Potem je Job odgovoril in rekel:
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
»Doklej boste mučili mojo dušo in me z besedami lomili na koščke?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Teh desetkrat ste me grajali. Ni vas sram, da se mi delate tujce.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
Če je res to, da sem zašel, moja zmota ostaja z menoj.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
Če se boste zares povzdigovali zoper mene in zoper mene obsojali moj očitek,
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
vedite torej, da me je Bog zrušil in me obdal s svojo mrežo.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
Glej, kričim o krivici, toda nisem slišan; na glas vpijem, toda tam ni sodbe.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
Ogradil je mojo stezo, da ne morem mimo in postavil je temo na moje poti.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
Oropal me je moje slave in odvzel krono iz moje glave.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
Uničil me je na vsaki strani in odšel sem. Moje upanje je odstranil kakor drevo.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
Prav tako je zoper mene vžgal svoj bes in me šteje kakor enega izmed svojih sovražnikov.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
Njegova krdela so prišla skupaj in dvignila njihovo pot zoper mene in se utaborila naokoli mojega šotora.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
Moje brate je postavil daleč od mene in moji znanci so se resnično odtujili od mene.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
Moja žlahta je odpovedala in moji zaupni prijatelji so me pozabili.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
Tisti, ki prebivajo v moji hiši in moje služabnice me imajo za tujca. Neznanec sem v njihovih očeh.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
Poklical sem svojega služabnika, pa mi ni dal nobenega odgovora. Prosil sem ga s svojimi usti.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
Moj dih je tuj moji ženi, čeprav sem prosil zaradi otrok svojega lastnega telesa.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
Da, mladi otroci so me prezirali. Vzdignil sem se in oni so govorili zoper mene.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
Vsem svojim bližnjim prijateljem sem se gnusil. Tisti, ki sem jih imel rad, so se obrnili zoper mene.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
Moje kosti se lepijo na mojo kožo in na moje meso in pobegnil sem s kožo med svojimi zobmi.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
Imejte usmiljenje z menoj, imejte usmiljenje z menoj, oh vi, moji prijatelji, kajti Božja roka se me je dotaknila.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Čemu me preganjate kakor Bog in niste nasičeni z mojim mesom?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
Oh da bi bile moje besede sedaj zapisane! Oh, da bi bile natisnjene v knjigi!
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
Da bi bile vgravirane z železnim peresom in svincem v skalo na veke!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
Kajti jaz vem, da moj odkupitelj živi in da bo na zadnji dan stal nad zemljo.
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
Čeprav po moji koži črvi uničijo to telo, bom vendar v svojem mesu videl Boga,
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
ki ga bom videl zase in moje oči bodo gledale in ne drug, čeprav je moja notranjost použita znotraj mene.
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
Toda vi bi morali reči: ›Zakaj ga preganjamo, ‹ glede na to, da je korenina zadeve najdena v meni?
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
Bojte se meča, kajti bes prinaša kaznovanja meča, da boste lahko vedeli, da je sodba.«