Jób 19
1 Felele pedig Jób, és monda:
respondens autem Iob dixit
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
usquequo adfligitis animam meam et adteritis me sermonibus
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
en decies confunditis me et non erubescitis opprimentes me
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
nempe et si ignoravi mecum erit ignorantia mea
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
at vos contra me erigimini et arguitis me obprobriis meis
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
saltim nunc intellegite quia Deus non aequo iudicio adflixerit me et flagellis suis me cinxerit
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
ecce clamabo vim patiens et nemo audiet vociferabor et non est qui iudicet
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
semitam meam circumsepsit et transire non possum et in calle meo tenebras posuit
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
spoliavit me gloria mea et abstulit coronam de capite meo
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
destruxit me undique et pereo et quasi evulsae arbori abstulit spem meam
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
iratus est contra me furor eius et sic me habuit quasi hostem suum
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
simul venerunt latrones eius et fecerunt sibi viam per me et obsederunt in gyro tabernaculum meum
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
fratres meos longe fecit a me et noti mei quasi alieni recesserunt a me
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
dereliquerunt me propinqui mei et qui me noverant obliti sunt mei
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
inquilini domus meae et ancillae meae sicut alienum habuerunt me et quasi peregrinus fui in oculis eorum
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
servum meum vocavi et non respondit ore proprio deprecabar illum
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
halitum meum exhorruit uxor mea et orabam filios uteri mei
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
stulti quoque despiciebant me et cum ab eis recessissem detrahebant mihi
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
abominati sunt me quondam consiliarii mei et quem maxime diligebam aversatus est me
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
pelli meae consumptis carnibus adhesit os meum et derelicta sunt tantummodo labia circa dentes meos
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
miseremini mei miseremini mei saltim vos amici mei quia manus Domini tetigit me
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
quare persequimini me sicut Deus et carnibus meis saturamini
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
quis mihi tribuat ut scribantur sermones mei quis mihi det ut exarentur in libro
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
stilo ferreo et plumbi lammina vel certe sculpantur in silice
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
scio enim quod redemptor meus vivat et in novissimo de terra surrecturus sim
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
et rursum circumdabor pelle mea et in carne mea videbo Deum
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
quem visurus sum ego ipse et oculi mei conspecturi sunt et non alius reposita est haec spes mea in sinu meo
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
quare ergo nunc dicitis persequamur eum et radicem verbi inveniamus contra eum
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
fugite ergo a facie gladii quoniam ultor iniquitatum gladius est et scitote esse iudicium
