Jób 19
1 Felele pedig Jób, és monda:
Tetapi Ayub menjawab, "Mengapa aku terus kamu kecam, dan kamu siksa dengan perkataan?
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Berkali-kali kamu menghina aku, dan kamu aniaya aku tanpa rasa malu.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
Seandainya salah perbuatanku, itu tidak merugikan kamu.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
Kamu pikir dirimu lebih baik daripadaku; susahku kamu anggap bukti kesalahanku.
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
Ketahuilah bahwa aku sedang disiksa Allah, dan ditangkap dalam perangkap-Nya.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
Aku meronta karena kekejaman-Nya itu, tetapi tidak seorang pun yang memperhatikan aku. "Di mana keadilan," teriakku, tetapi tak ada yang mendengar aku.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
Allah menutup jalanku, aku tak dapat lewat, lorong-lorongku dibuat-Nya gelap pekat.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
Ia merampas hartaku semua, dan nama baikku dirusakkan-Nya.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
Ia menghantam aku dari segala jurusan, seperti orang mencabut akar dari tanaman, lalu membiarkannya merana dan layu, begitulah direnggut-Nya segala harapanku.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
Murka Allah kepadaku menyala-nyala; aku dianggap-Nya sebagai musuh-Nya.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
Pasukan-Nya menyerbu tanpa dapat dibendung; jalanku dihalangi, dan kemahku dikepung.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
Sanak saudaraku dijauhkan-Nya daripadaku; aku menjadi orang asing bagi semua kenalanku.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
Kaum kerabatku semua menjauhkan diri; teman-temanku tak ingat kepadaku lagi.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
Hamba perempuanku lupa siapa aku, tuan mereka; dianggapnya aku orang yang belum dikenalnya.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
Kupanggil hambaku, tapi ia tak menyahut, meskipun kubujuk dia dengan lembut.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
Istriku muak mencium bau napasku, saudara kandungku tak sudi mendekatiku.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
Aku dihina oleh anak-anak di jalan; jika aku berdiri, aku ditertawakan.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
Melihat aku, teman karibku merasa ngeri; aku ditinggalkan mereka yang kukasihi.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
Tubuhku tinggal kulit pembalut tulang; hampir saja aku mati dan nyawaku melayang.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
Hai kawan-kawanku, kasihanilah aku, sebab tangan Allah memukul aku.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Allah terus menekan aku; mengapa kamu tiru Dia? Belum puaskah kamu menyiksa?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
Ah, kiranya kata-kataku dicatat, sehingga akan selalu diingat;
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
kiranya dengan besi dipahat pada batu, supaya bertahan sepanjang waktu.
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
Aku tahu bahwa di surga ada Pembelaku; akhirnya Ia akan datang menolong aku.
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
Meskipun kulitku luka-luka dan pecah, tapi selama aku bertubuh, akan kupandang Allah.
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
Dengan mataku sendiri Dia akan kulihat, dan bagiku Dia menjadi sahabat. Hatiku hancur sebab kamu berkata,
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
'Bagaimana caranya kita mendakwanya?' Kamu mencari alasan untuk membuat perkara.
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
Tetapi, kini takutlah kepada pedang! Sebab Allah murka dan menghukum orang berdosa; maka tahulah kamu, bahwa ada Allah yang mengadili manusia."
